A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

Képkeret Akad elvétve házilag készített képkeret is, színes, festett tarka virágokkal, fafaragással (pl. egy 45X65,5 cm nagyságú képkeret, felirata: Bogár Mária 1901). Lakáskultúra Tótkomlósnak igen fejlett a lakáskultúrája. A falu tisztaságát, rendjét, csinosságát már Gajdács is megdicsérte : — „Tisztán tartja házatáját a komlósi ember. Úgy látszik, a komlósi ember Felföldről hozta a tisztaság szeretetét." A lakásról Gajdács továbbá így ír: — „Az egész család többnyire egy szobában tartózkodik, a másik, a „kis ház"-nak nevezett szoba többnyire vendégszoba. — Apadolatlan s csak sárga földdel szép simára kimázolt aljjal bíró szoba berendezése egyszerű, többnyire a hátsó fal mentén egymás végibe két nyoszolya, virágos mintás párnákkal, csaknem a padlásig megrakott. — Egyik ágy okvetlen mennyezetes, a másik ágy a boglyakemence széles padkájához támaszkodik. Sarokban nagy asztal, sarokpad, festett évszámos. Az ajtó mögött többnyire a kisebb gyermek fekhelyéül szolgáló ágy, végiben egy láda, amiben az ünneplő ruha és a rekeszeiben a fontosabb iratok és pénz. Egy-egy ruhaszekrény, pohárszék, aminek tetején énekeskönyv, Tranoscius, biblia. Az ágyak mellett támlás faszék. Falon fent: rámák (=fogasok) tányérokkal, majolika kancsók (lakodalmi ivásra, gyógyfuveknek). A kemence körül a gerendákhoz szegezett léc ruhaszárító. A mestergerendán szárított kakukkfű, bazsalikom (amit a szoba kitakarítása után illat végett dörzsölnek). Mestergerendás felirat: Ezt a házat Isten segedelmével építette N. N. Anno 18... Józsua 24. r. 15. vers: Én és az én házam népe imádják az urat. Képek a falon". Gajdács 52 idejében, az 1890-es években az újabban berendezett szoba így nézett ki: nagyobb ablakok, közülük kettő az utcára, egy az udvarra nézett. A kipadolt szobák szépen ki voltak pingálva. A tarka-virágos dunnákat a fehér selyembetétes párnák, a hosszú lócákat itt-ott ruganyos pamlagok, az egyszerű faszékeket a Thonnet modern hajtott székek, a festett ládát a politúrozott kihúzható fiókos sublót vagy kettős ajtajú ruhaszekrény, a varróasztalkát a varrógép váltotta fel. A legtöbb házban két szoba van, és a kettő közt különbség állt fent. Gajdács úgy írja, hogy „a kis ház-пак nevezett szobának a bútorzata olyan, mint az első szobáé, de a különbség: az első szobában, ahol rendesen a család tartózkodik, többnyire a többször használt, addig a kisebbik szobában az ünneplő ruhák tartatnak." Általában manapság azt tapasztalhatjuk, hogy az első szoba bútorzata parasztos, régi, itt vannak inkább a hagyományos festett, múlt századbeli bútorok, míg a második szobába az új, modern bútorzat kerül. Ez talán azzal van összefüggésben, hogy az első szoba inkább az öregek, a második szoba a fiatalok lakóhelye. Komlós társadalma előnyös helyzeténél fogva korán polgárosult, ezért sok régi, polgári jellegű bútordarab található. De ugyanakkor hagyományos jellegű is; a bútor kifestésé száz év alatt alig változott, sok régi paraszti bútort becsben tartanak. Gazdag a környékbeli múzeumok bútoranyaga is, gondoljunk csak a hódmezővásárhelyi múzeumra, ahol a raktárban tíz darab karospad, húsz festett láda, húsz-huszonöt fali pohárszék, tíz karosszék, húsz eléggé egyszerű festésű támlásszék található. Természetesen a ház gazdájának ízlése is érezhető a szobák felszerelésében, berendezésében. A festegető, pingáló asszony lakása pl. elárulja a vérbeli festőt: a falak, a bútorok, a kemence mind tele van pingálva — gyakran eléggé textil hatású, polgári ízlésű — virágokkal. Az ízlésre, a rendre, a tisztaságra, a csinosságra kitűnő példa az István utca 9. sz. ház kiskonyhája és szobája. Minden a helyén van, a konyha falai sablon után festett virágos díszű, de virágos mintás a zománc tűzhely is. Derűs, könnyed a szoba az élére állított párnákkal bevetett ágyával, tüll függönyével, az asztal a rece-terítőjével. Pedig voltaképp népmű178