A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 3. (Békéscsaba, 1974)

Koppány János: Tótkomlósi gyermekjátékok sárral, földdel

veszeti tárgy ebben a szobában nincsen, minden polgári ízlésű, városi eredetű textilholmi, mégis összhangjában tótkomlósi. Népi kispolgári ízlésű tárgyak, de derűs, könnyed össze­állításukban elvesztik a kispolgári ízlés mesterkéltségét, olcsóságát, a városi eredetű tár­gyakból falusi, népművészeti hangulat árad. Az összeállításban nyilvánul meg a jó ízlés, s nem véletlen, hogy ugyanezen ház asszonya festi oly szépre a ház külső falának lábazatát is. Pedig különben teljesen vagyontalan családé a ház. Olykor a tanyákon is egészen múzeumszerű összeállításban találhatunk régi bútor­féleségeket, pl. a Pipis-tanyán a kamrában a mennyezet gerendáihoz erősített polcokat, faragott akasztókat, kanáltartókat stb. Lakóházak részletes leírása Bár a ház a falu kollektív ízlésének, a közösség lakáskultúrájának kifejezése, mindamel­lett az egyes épületek közt igen nagy különbségek vannak; minden ház a maga nemében egyetlen objektum, egyéniség, ahogy az építtetők, a lakók közt is igen széles vagyoni, ízlés­beli, egyéni különbségek állnak fenn. Számtalan épületet átvizsgálva sok adatot illetőleg egyezéseket fogunk találni, pl. a lakószobák átlagos alapterülete, a kaminossá átalakított szabadkémény, sok tekintetben azonban különbségeket (pl. a házban lakók száma), s ez utóbbiak közös nevezőre aligha hozhatók. Helyesnek tartjuk tehát, ha az átvizsgált objektumok közül néhányat kiemelünk, s eze­ket lehetőleg minden részletében (műszaki adatok, bútorzat, lakottság, szociológia, öröklés­rend stb.) tárgyaljuk. A kiválasztásnál első s talán legfőbb szempontom volt a ház pontos kormeghatározása, így úgyszólván csak dátummal ellátott épületekkel foglalkozom. Ezek közül is lehetőleg a legrégibbeket sorakoztatom fel, fontosnak tartva, hogy így legalább leírásban, képen rögzítettem a hamarébb veszendőbe menő épületeket. Tudjuk, hogy Tótkomlós tízezernyi népének túlnyomó része nem dátummal ellátott, sőt nem is régi épületben lakik, így az alábbi leírások nem adhatják a mai komlósi népi építkezést, a mai lakáskultúrát. De több házleírást felsorakoztatva úgyszólván minden lehe­tőségre adunk példát, a szegény nincstelen szerény hajlékára, a kisföldű, de igyekvő gazda mintaszerű rendben tartott házára, a vagyonos tanyás nagygazdaházra, a hatóságilag kiu­talt lakásra vagy akár egy most épülő komlósi házra. Egyszerű lakóházak Táncsics utca 20. sz. ház. Karas János háza Régi ház, a hagyomány szerint legalább százötven éves. Falvastagsága 62 cm, a konyha­szoba közfala 66 cm. Eredetileg az utca felé csak egy ablaka volt (kisméretű, 55X70 cm), vasrácsos ablak. Az első szobában a kemence kuckója mellett is volt régebben egy kis, kes­keny, a szomszéd udvarra néző ablak. A ház régisége mellett szól, hogy a szoba szintje vala­mivel mélyebb a külszínnél. Az első szoba mestergerendás, nyolc keresztgerendás mennye­zettel. A mestergerendát a kemence táján egy szépen faragott, díszített faoszlop támogatja (socha vagy svoska). Magassága 204 cm, egyetlen ilyennemű oszlop az egész faluban. A szo­ba földes padlójú. A konyha szabadkéményes (szabadkéménye tapasztott nád), de már vagy harminc évvel ezelőtt válaszfallal választották el a belső konyharészt a külsőtől, így egy ajtóval le­zárható (belső) konyharészt kaptak. A konyha jelenleg keramitlapos. Kb. húsz évvel ezelőtt a második szobában aládúcolták a mestergerendát, mert repedezett, de a két szoba dúcolása közt különbség van, az első szobáé az eredeti régi. Ez a szoba is földes padlójú. 12* 179

Next

/
Oldalképek
Tartalom