A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)
†Banner József: Elek község német személynevei
Knipr — Strifler János, Ádám Knutl (Görcs) — Zöllner Ádám, Sebestyén Kridts — Schmidt Antal КгитЫэгэ (Krumpli) —- Reisz Ádám Ksel (Segéd) — Mahler Ferenc, Teréz Kfiüjantsi (Tehénjancsi) — Braun Antal Lantsman (Földi) — Braun Ferenc, Brandt Ferenc Lents — Brandt Antal Livla — Durst György Lujras — Ádám József Luja — Hoffmann János Märiks — Ruck Antal, Brandt Antal Mivln — Emenet János Murnjeilv — Braun Mihály, Márton Nokrlissuvstr (Galuskasuszter) — Post Péter; Port Ferenc Parti (Kancsó) — Zielbauer Ádám; Ruck Ádám Petjik — Leist, Zeitler Pätsr — Bauer Mihály, Tamás Pätsr — Klemm Ferenc, József; Braun Mihály Plajes — jrfauer Jakab, Ferenc Rumbala (Dörgő) — Ruck Ferenc, György San (Ollós) — Walhier Károly, Ferenc Simèlv (Talán Simonból) — Ruck György; Hoffmann József; Strifier Slamb, Slembrlo — Mahler György Snetr (Esetleg a Schnetter családnévből) — Strifler Snigvlo (Penis) — Reisz György Soilü — Strifler János Strovsök (Szalmazsák) — Strifier Károly Suk — Klemm Ferenc Sulan — Brandt Sebestyén, József Susik — Klemm János, Antal Tapsi, Tapsi (Tepsi) — Niedermayer György, Ádám, Schreyer József; Zielbauer Antal Tsuroi — Braun Ádám Tsutra — Mahler Károly, Antal Véri (Unokatestvér) r. — Wittmann György Viki (Vékából) m. — Zielbauer József Vurala — Wittmann György Vuvl — Wittmann Ferenc, György; Zielbauer A névhasználat néhány alaki kérdése Az eleki névhasználat nyelvi kérdései közül csupán azokat kívánom megemlíteni, amelyek a ragadványnevek alakjainak megvilágításához szükségesek. Mint már említettem, a személynevek hivatalos és népi formái eltérnek egymástól. A családnevek anyakönyvi formáiban is van egy alaktani változás : a XIX. század közepéig — a latin nyelvű anyakönyvezés időszakaiban — a nők családneve — akár apai, akár férjezett név — az -in nőnemképzőt kapja meg. (Theresia Ruckm, Barbara Zellnerín stb.). A népi névhasználatnak is két típusa van : egy köznyelvi és egy tájnyelvi típus. Az előbbit akkor alkalmazzák, ha anyanyelvüket ünnepélyes, félig-meddig hivatalos körülmények között használják (pl. írásban): a kereszt14 209
