A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

†Banner József: Elek község német személynevei

név megelőzi a családnevet, és egyik elem sem kap toldalékot (Elisabetha Klemm, Franz Hammer stb.). Ez az anyakönyvitől eltérő német változat olvasható a síremlékeken, amelyeken — mint a képmellékletek is mutatják — az asszonyok is férjük nevével szerepelnek, de férjezett mivoltukra utal lánykori családnevük feltüntetése a geborene (született) jelzővel. Élőbeszédben a népnyelvi változat az irodalmihoz képest fordított szórendű: elől áll a családnév, utána a keresztnév, s a családnév -s toldalékot kap, amelynek 'valamely csoportba tartozó', ,féle' jelentése van : Hammers Hand, Rucks Franzi stb. Ugyanez a toldalék az as névelővel a család összefoglaló megnevezésére szolgál: as Hammers (Hammerék), és ez használatos akkor is, ha a személynevet valamilyen minősítő megjelölés követi : tr Metzas Huadnr (Metz kalapos), as Striflers Madla (a Strifler-lány), as Bauers Viki Päsla (Bauer Viki néni) stb. Mondatban a személynevek általában névelősek, s ha a keresztnév nélküli családnév egy személyre vonatkozik, értelmezőféle funkciója van. Ha nőt neveznek meg így, a családnév -i toldalékot kap, ill. ennek valamely hangtanilag indokolt változatát: ti Brandti (Brandt nevű, a Brandt családba tartozó nő), a Reisi (egy Reisz nevű nő), a Quintschani (egy Quintsch családba tartozó nő) stb. Gyakran van szükség a családnevek többes számának használatára. Ez az -a (a) jellel alakul: ti Reisa (a Reiszok), ti Hámra (a Hammerek) stb. Az élőbeszédben a személynevek — így a családnevek is — beilleszkednek a dialektus hangtani rendszerébe, különösen, ha a családnév vagy annak valamelyik tagja értelmes vagy értelmezhető köznév: Molr (Mahler), Faulhávr (Faulhaber), Jäxr (Jäger) stb. A fentebb elmondottak vonatkoznak a ragadványneveknek arra a többségi csoportjára is, amelyek a családnév funkcióját betöltő tulajdonnevek. Ezek jórészt eleve is egytagúak, mint a hivatalos családnevek, de a szószerkezetből alakultak egy része is, a tagok eredeti nyelvi funkcióját elveszítve, egy szóként viselkedik, az egytagú családnevekhez hasonlóan vesz fel toldalékokat. Ezeket az előző fejezet rendszerezésében egybe is írtam (Khujantsi, Raizopits, Laxpeodr). A ragadványnevek másik, lényegesen kevesebb nevet magában foglaló típusába azok a nevek tartoznak, amelyek a családnév előtt állva csak azzal együtt használatosak. Eredeti szófajuk általában melléknév, a családnévvel pedig minősítő jelzős szerkezetet alkotnak. Ilyenek: Khortsr Pendr, Larjr Pendr, Roadr Post. Ezzel a típussal csak egy-egy személyt neveznek meg. A melléknévi jelző néha ragos formájában önállósul, ezzel az első, többségi típusba kerül, s annak mintájára vesz fel további toldalékokat (a rag után képzőt is): Khortsr (Khortsr

s, Khortsri) ; Kroavr (Kroavrs, Kroavri). Ritkán a ragadványnév a családnév mögé kerül, és azzal mint gyűjtő fogalommal birtokos szerkezetet alkot: Raiz Bitang (de egymagában is: Bitang); Snaidrs Katâna (de csak Katona is). (V. ö. a fentebbi Metzas Huadnr szerkezettel!) Néhány esetben a ragadványnevek hangalakjának fokozatos megváltozását is megfigyelhetjük. Ennek következménye gyakran az eredeti alak jelentős eltorzulása. Ilyenek: Hapaleu -*• Hapi'; Kristi-^Kriksl stb. Bizonyára így jött létre már régebben is sok olyan név, amelyek jelentését és eredetét ma már nem tudjuk megállapítani. Bizonyos fokig ebbe a csoportba tartoznak a nyelvben változó, illetve váltakozó nevek: Kinji njegru-^Svartsr hunt; Purcär^-Saihaldr; Putrmästr -*• Vvjvs; Kudrkhaid^-Sövol. A nyelvi kérdések kapcsán végül az eleki ragadványneveket nyelvi megoszlásuk szerint foglalom össze: Német 149 (61,2%) Román 48 (19,8%) Magyar 21 (8,6%) Felderítetlen 25 (11,4%) 210