A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)
†Banner József: Elek község német személynevei
lam feldolgozott 243 ragadványnév közül 126 az olyan, amely a S. i?.-ben is szerepel. Sajnos, ez a sok tekintetben érdekes kézirat sem a nevek jelentésére, sem azok eredetére vonatkozóan nem mond semmit. Magáról a fordítóról is csak annyit sikerült kinyomoznom, hogy a 30-as évek közepéig élt Eleken, azután eltűnt, talán külföldre távozott. A ragadványnév-anyagot következetesen fonetikusan írom, még abban az esetben is, ha a név vagy annak valamelyik tagja hivatalos családnév (tehát pl. Faulhävr, nem pedig Faulhaber, vagy Khortsr Pendr, nem pedig Khortsr Bender stb.). A ragadványnév viselőjének nevét természetesen az anyakönyvi helyesírással közlöm. Bár a ragadványnevek vegyesen német, magyar és román nyelvűek, a hangjelölésben célszerűnek láttam egyöntetűen az ún. teutonista hangírást alkalmazni, hiszen végeredményben német (frank) tájnyelvi anyagról van szó. A jelölési elvek kérdésében figyelembe vettem az erre vonatkozó újabb irodalmat is. 9 Nevekről lévén szó, a tulajdonnevek megszokott helyesírásának megfelelően a nagybetűs szókezdést alkalmazom. A használt fontosabb fonetikai jelek a következők: a : illabiális a, a : labiális a, e : zárt e, ä : nyílt e, в, э : redukált hangok, ~ : a hosszúság jele, ~ : nazalizáció, s : magyar sz, s: magyar s, v: magyar v, z: magyar z, z: magyar zs, ts: cs, ts: c, 1, r: szótagképző mássalhangzók, ai, oi: aj, oj, x: „ach-hang", %: „ich-hang", r\\ nazális. A hehezetet mindig kiírt h-val jelölöm. Dolgozatomban a terminológiai bizonytalanságot, amellyel Lőrincze Lajos 10 és Fehértói Katalin 11 is foglalkozott, igyekeztem azzal áthidalni, hogy lehetőleg következetesen használom a ragadványnév elnevezést, amelyet magam is összefoglaló jellegűnek érzek, ha a kételemű hivatalos név mellett használt harmadik, negyedik stb. elemnek megkülönböztető jellege van. Maga az eleki népnyelv spotnöma-пак, gúnynévnek nevezi ezeket, jóllehet a ragadványnevek zöme gúnyolódó, csúfnév jellegét már elvesztette, vagy ilyen jellegük nem is volt. Elek esetében is helytállónak találom Markó Imre szemléletét 12 , aki rendszerezésében a gúnynév ->-ragadványnév fejlődési vonalat alkalmazza elvként. Abban a néhány esetben, amikor a nem hivatalos névnek csúfolódó jellege még eleven, vagy a mai nemzedék életében még az volt, külön megjegyzem, hogy csúfnév. A ragadványnevek kialakulása és társadalmi szerepe Ahogyan az eleki ragadványnév-rendszer ma előttünk áll, abból kétségtelenül megállapítható, hogy ezeknek a neveknek elsősorban megkülönböztető jellegük van. „A gúnynevek elsősorban ott alakultak ki, ahol erre szükség volt, ahol a gúnynévnek megkülönböztető funkciója volt" — állapítja meg Kniezsa István. 13 Eleken ez a gyakorlati szükség az azonos családnevek megszaporodásával és a keresztnévanyag fentebb elemzett elszürkülésével állt elő. A személyazonosság megállapítása csupán a hivatalos nevek alapján elég nehéz lehetett már a múlt század elején is, s ez a gond a későbbiekben csak fokozódott. Az összegyűjtött ragadványnevek 45 családnév között oszlanak meg, az összes eleki családnévnek (a századfordulót véve figyelembe) közel a felét érintik. A legnagyobb számban az alábbi családnevek viselői kapnak ragadványnevet: Családnév Ragadványnevek száma Strifler 32 10. Post 9 Niedermayer 20 Singer 9 Wittmann 19 Brandt 8 Braun 16 Bender 6 Reisz 16 Hoffmann 6 Ruck 16 15. Walthier 6 Zielbauer 11 Ament 5 Klemm 10 Schneider 5 Mahler 10 Hammer 4 199
