A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Erdélyi Zoltánné–Sisa Béla: A szarvasi szárazmalom műemléki helyreállítása

Összesen : 37 száraz lisztes és kásamalom, 7 száraz olajmalom, 3 szélmalom, 1 gőzmalom. A malmok építésére a városi tanácsülés határozata adott engedélyt. Előfordult azonban, hogy csak szóbeli engedélyre, vagy minden engedély nélkül építik fel, főleg tanyákon és csak utólag kérnek engedélyt a beindításra. így pl. 1855-ben Tóth Sámuel épít egy szélmalmot a cserépgyár mellett csak szóbeli engedély alapján. A szárazmalmok egyik helyről, a másikra való áttelepítése sem volt ritkaság ebben az időben, volt ilyen a városon belül is, és a tanyákra kiköltöztetett malom is igen gyakori. 1853-ban pl. a város egyik szárazmalmát áttette az újonnan épített sör és pálinkaházhoz s ettől kezdve „Serház" malomként említik. Belső, városi malomnál többről közlik, hogy tanyára vitték, pl. Rohoska Sámuel két kerekű lisztesmalmát. (1847-ben már megvolt). „1856. ápr. 1-én ezen malom eladatván a városból a tanyák közé vitetett. Vett belőle egy kereket Balczó Mátyás, ... egy kereket Velki Mihály". A város egyik 1853-ban elárverezett egy kerekű lisztes malmát is a vevő Kiss Mihály „csakhamar Tóth Pálra ruházta, ki is azt elbontván a tanyákra vitte ki". Tanyára került a Tomka-malom másik fele is, amint azt korábban említettük. Külső malom már a század első évtizedeiben is volt, de nagyobb számban az 1850-es években építik és valószínűnek vehetjük, hogy később a gőzmalmok szaporodásával a szárazmalmok tanyákra telepítése tovább tartott. 1849-ben indítják be Veles György külső egy kerekű lisztes malmát, amelyet haszonbérbe vett funduson építenek fel, tehát csak ideiglenesen áll, ezért pl. váltságot nem fizet utána. 1853-ban több külső malmot építenek. A kondorosi holdakon Kiss Pál Lomjanszky kap engedélyt két kövű lisztes malom beindítására. Ez sem új malom már, mert korábbi birtokosokat is említenek. Ifj. Jánovszky János a berényi út melletti tanyán épít egy kerekű lisztesmalmot, amit 1858-ban elad. Tóth Sámuel egy kerekű lisztesmalmot épít Újfaluczky Mihálynak a csabai úttól balra eső tanyáján, amit nem sokkal később Brusznyicky Pál vett meg Tóth Sámueltől. 1854-ben Megyik Mihály tanyáján egy kerekű lisztes malmot építenek fel, amit közösen bír Sebján Mátyással. A malom előző tulajdonosa Rohoska Pál volt. Nyemcsok Jánosnak Laluska Mihály gyomai út melletti Malmosdűlőn levő tanyáján van egy kerekű szárazmalma. Roszik György szintén ez évben indít be egy külső egy kerekű lisztesmalmot. 1856. január 1-én özv. Medvegy Jánosné Cseper tulajdonában levő egy kerekű lisztesmalom „tétetett forgásba", amely malom a Hosszú tanyasoron épült. Csicsely János egy kerekű lisztesmalma is a tanyasoron épült, minden engedély nélkül. Forgásba tétetett 1856. okt. 1-én. 1857-ben ifj. Jánovszky János épít egy olajmalmot „a szélmalmok melletti szegleten a csaba—orosházi országutak összefolyásánál". Ezt az olajmalmot korábban a városi lisztesmalma mellé akarta felépíteni, amit eladott. A külső malmoknál a malom és a tanya tulajdonosa igen sok esetben nem azonos. A molnár csak bérli a területet, ahová a malmot felépíti. Felmerül az a következtetés, hogy szárazmolnároknak jó üzlet volt a gabonakonjunktúra idején tanyákon malmot építeni és üzemeltetni. A tanyasi lakosság ellátásán túl a termelt gabona helybeli megőrlése, feldolgozása. A szárazmalmok viszonylag könnyen áttelepíthetők és gyorsan felépíthetők voltak. Azzal, hogy helyébe mentek a termelőnek jól ismerték fel és kapcsolták össze a gazdasági fellendülés és a szárazmalmok nyújtotta lehetőségeket. A lisztes és kásás szárazmalmokhoz kapcsolva Szarvason is ott találjuk az olajmalmokat. A gazdasági és technikai lehetőségek jó kihasználása volt ez, hiszen az olajütés szezonmunka volt és nem tartott egész évben. így pl. 1853-ban Palyov György Juhász a már korábban is meglevő lisztesmalmához egy olajmalmot épít. Veles György 1854-ben 10 145