A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba, 1973)

Erdélyi Zoltánné–Sisa Béla: A szarvasi szárazmalom műemléki helyreállítása

Az 1849—50. évben: 3 drb. két kerekű lisztesmalmot, 2 drb. egy kerekű lisztesmalmot, 1 drb. egy kerekű kásásmalmot. Az 1850—53-ig terjedő időben: 5 drb. két kerekű szárazmalmot, 1 drb. egy kerekű szárazmalmot. Az 1853—54. évben: 2 drb. két kerekű szárazmalmot, 4 drb. egy kerekű szárazmalmot. Az 1854—55. évben: 2 drb. két kerekű szárazmalmot, 2 drb. egy kerekű szárazmalmot, 2 drb. szélmalmot.

246 A következő években malombérleti szerződésekkel már nem találkozunk. Az 1862. évben összeállított taksás malmok főkönyvében a város már csak két szárazmalommal rendelkezik, mindkettő két kerekű lisztesmalom, az egyik a Serház melletti. Ebben a kimutatásban hat magántulajdonban levő malomnál jegyzik meg, hogy korábban a város tulajdona volt, ebből öt szárazmalom 1848 előtt épült, egy szélmalom pedig 1848-ban. A malombérleti szerződések pontosan megszabták a haszonbér fizetésének módját és idejét. A bérlő a cautió lefizetése mellett vagyonával is felelt a vállalt kötelezettségek teljesítéséért, így pl. az egyik bérlő 1848-ban 36 */2 köböl búza és 3 véka árpa adósságára felajánlotta az évi termését, és ha az nem lenne elég, minden vagyonát lekötelezi. A város által eladott malmokat is rendszerint a haszonbérlő molnárok vásárolták meg, nevüket ott találjuk a későbbi malomtulajdonosok között. Egy-egy molnárcsalád néha több malommal is rendelkezik. A malmon kívül földjük, tanyájuk is van. A malmok nemcsak a földesuraknak, de később az ügyes és jó szakértelemmel rendelkező molnároknak is jól jövedelmeztek. 19. kép: A merevítőgerenda és a főszarufa csatlakozása Figure 19: Connection of the tie beam and the blade 143