A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 1. (Békéscsaba, 1971)

Bálint Csanád: X. századi temető a szabadkígyós-pálligeti táblában

23. К. Jazdzewski: Cmentarzysko wczesnosredniowieczne w Lutomiersku pod Lodzia w swietle badan z r. 1949. Materialy Wczenosredniowieczne I. 1949. 127-129. 24. PI. /. Gassowski: Wczesnosredniowieczne cmentarzysko szkieletowe w Ziotej pod Sando­mierzem. Wiadomosci Arch. XIX. 1953. 88. 25. A Gallus-krónika adatára Bakay Kornél figyelmeztetett, vö. Chronica et gesta ducum sive principium polonorum. Monumenta Poloniae Historica, II. 1952. A. A. Arzichowski: Geschichte der Kultur der alten Rus. I. Berlin, 1959. 408. 26. Vajay Sz-: Géza nagyfejedelem és családja. Székesfehérvár Évszázadai, I. 1967. 73-83. és Kralovánszky A. megjegyzése, 1. uo. 74., 42. j. 27. Bakay 1966. 78. 28. Csallány G.: Újabb honfoglaláskori leletek Szentes környékéről. Folia Arch. III-IV. 1941. 183. 2. kép. 29. E szokásról 1. László Gy.: A koroncói lelet. A honfoglaló magyarok nyerge. Arch. Hung. XXIV. 1943. 59. 30. Dienes L: Honfoglalóink halottas szokásainak egyik ugor-kori eleméről. Arch. Ért. 1963. 108-111. 31. Uo. 32. Nyáry ].: A pilini Leshegyen tálát csontvázakról. Arch. Közi. IX. 1873. 17-18. - Ezt az adatot Fodor Istvánnak köszönöm. 33. Fekete 1959. 33a A népi festési módokról Györffy István értekezett: A hazai festőnövények és a velük való népi festési módok. Herba, 1921. január-december (T. Knotik M. adata). 34. Lükő G.: Az ugor totemisztikus exogámia a magyar folklórban. Ethn. LXXVI. 1965. 32-85. 35. Ezt a lehetőséget - mint a sír egyik feltárója - Bakay Kornél vetette fel. 36. Bocsár (J. Giric szíves szóbeli közlése), Gyula-téglagyár 13. sír (Gyulai múzeum, 66., 32. 55/a), Szentes-Nagyhegy (Szentesi múzeum, 57. 25. 1-4.), stb. 37. Dienes I.: A honfoglaló magyarok. Orosháza története, Szerk.: Nagy Gy. Orosháza, 1965. I. 146-149. (továbbiakban: Dienes 1965.) - El kell tekintenünk attól a lehetőségtől, hogy a ruha szabása a Belső-Ázsiában gyakori, oldalra hajtott lett volna: a keleti ábrázolásokon ezeket soha­sem díszítik veretek (viseléskor ledörzsölődnének). .38. Megay G.: A Mezőzombor-bálványdombi honfoglalás kori magyar temető. Herman Ottó Múzeum Évkönyve, III. 1963. 38a A 17. sz. díszt ismeretlen típusa és aszimmetrikus helyzetben való előkerülése miatt nem tudtam beilleszteni a rekonstrukcióba. 39. A jómódú vogulok és osztyákok Surgut környékén két rend ruhát adnak a halottra, a kondai osztyákok pedig annál több inget húznak rá, minél gazdagabb volt, 1. K. Kovács L.: A ko­lozsvári hóstátiak temetkezése. Kolozsvár, 1944. 81.; Munkácsi В.: Adalékok a magyar halotti szokások pogány hagyományaihoz. Ethn. XI. 1900. 99. - A közelmúltban a magyarok halottas szokásaikban mindig törekedtek selyemruhát vagy selyemkendőt beszerezni, sőt, néha újat is vettek e célra, 1. K. Kovács id. mű; Kiss L.: Hódmezővásárhelyi temetkezési szokások. Ethn. 1923. 82­83.; Cserzy M.: Temetkezési népszokások Szeged vidékén. Népr. Ért. 1911. 253, 256, stb. ­Lektori véleményében Bakay Kornél kifejti, hogy valószínűbbnek tart egy olyan rekonstrukciót, melynél egyetlen, kaftánszerű selyemköntösön lettek volna az ezüst díszek, 12-12 db a két oldalon. Ebben az esetben a 21. sz. a jobbszárnyhoz tartozna, a baloldali 10, 11, 12. sz. helyét a bal kulcscsont és a szegycsont között kell keresni, míg a 23. és 25. sz. hátul lehetett. - A kettős se­lyemruha feltételezésére a mellközépen talált veretek többszörös felbillenése, egymást fedése miatt jutottam, és mert T. Knotik Márta szerint ez a selyemanyag valószínűleg merev esésű, tehát ne­hezen gyűrődő, hajló szövet volt. 40. Cs. Bálint: Données archéologiques sur les tissus des Hongrois du X e siècle. Acta Ant. et Arch. XIII. 1970. (sajtó alatt). 41. Itt is köszönetem fejezem ki Gabriel Vial-nak, a Lyon-i Centre International des Études des Textils Anciens munkatársának az elvégzett vizsgálatokért. 42. A gyapot kora-középkori elterjedésére vonatkozó adatokat Korpás Emil kandidátusnak köszönöm. 6* 83

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom