Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)

A polgárdi mészkőbányák története (Simon Hajnalka)

nem került sor, ennélfogva a kézi erővel dolgozó, néhány embert foglalkoztató kőbánya kevés hasznot hajtott. A kitermelt anyagot házak és utak építésére használták. A mészkő feldolgozásának munkafolyamatai A lerobbantott kőanyagból először kézi válogatással eltávolítják a terméskőként árusított darabokat, illetve az alapozásra, falazásra alkalmas köveket. A maradékot géppel dolgozzák föl. Markológépek segítségével szállítóeszközökre kerül az anyag, azokról a 12 cm-es előtörőre. Az itt megtört anyagból 40 mm-es rostával eltávolítják a meddőt, a maradék zúzalékot pedig szalagpályán eljuttatják az osztályozóba, ahol ideiglenesen tárolókban foglal helyet a kőzetanyag. Innen kerül az utántörőkhöz (8 cm-es pofás törő és röpítő törő), majd a Binder-vibrátorok segítségével elkülönülnek a különböző mérettartományok, melyeket silókban tárolnak. A vagonokba, gépkocsikba végül szállítószalag juttatja el a zúzottkőtermékeket. Műszaki fejlődés a kőbányában A mészkő iparszerű fejtése 1908-ban kezdődött, amikor az „alsó bánya" megnyílt (Lóczy, 1913). Ennek anyagát feldolgozandó, zúzót és mészkemencét építettek a Batthyány ipartelepen (5-6. ábra). Ezzel egy időben épült ki a Székesfehérvárról Tapolcára tartó, Polgárdin is áthaladó balatoni vasútvonal, bevonva az ipartelepet is a vasúti forgalomba. 3. ábra. A kőbányák kiterjedése a XX. század elején (Lóczy, 1913 után módosítva) A paleozoós mészkő elterjedésének határát pontozott vonal jelöli. F ig. 3. Extension of the quarries in the beginning of the 20

th century (modified after Lóczy, 1913) Boundary of the Paleozoic limestone is marked by dotted line.