Szakáll Sándor - Fehér Béla: A polgárdi Szár-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 8. Miskolc, 2003)
A polgárdi mészkőbányák története (Simon Hajnalka)
A XX. század elején az „alsó bánya" megnyitásával (1908) és az ipartelep kiépülésével egy időben számos épületet emeltek a bánya környezetében. Ekkor készült el az irodákat és az üzemvezetői lakást magában foglaló épület, egy tisztviselői lakás, tíz munkáslakás, raktár, műhely, melléképület, istálló, összesen 13 épület. 1920 körül további hat munkáslakást építettek a növekvő számú dolgozó kényelme érdekében. Végül 1940-ben épült az utolsó munkáslakás. Ezt követően a háború utáni években melléképülettel, raktárral, fékházzal és kompresszorházzal bővült a bányászatot kiszolgáló épületek sora. A Felsősomlyóra vezető út mentén, a bánya bejáratának környezetében jelenleg is állnak az egykori munkáslakások, amelyek az 1950-es évek végén idetelepült családok otthonaivá váltak. A mai irodák az egykori tisztviselői lakásban kaptak helyet. A második világháború előtt 6-os törőt és hengerrostás osztályozót alkalmaztak. A törő a gépesítés bevezetésével újult meg, ugyanekkor vezették be a ma is működő 12-es előtörőt, amely a korábban használt 10-est váltotta fel. A hengerrostás osztályozó egészen az 1970 körül végrehajtott rekonstrukcióig működött. 1958-ban került sor a kőbánya gépesítésére. Korábban MKF-22-es kalapácsos rendszerű fúrással állították elő a robbantáshoz szükséges lyukakat, ezt váltotta fel a Häuser típusú oszlopos fúrógép, amely Tatabányáról érkezett. 1972-ben új technológia bevezetése vált szükségessé: megépült a nagy osztályozó két Binder-vibrátorral. A bányában 12-es előtörő és két utántörő működött, és működik ma is. A törés és osztályozás folyamata sem változott azóta. 1997-ben az előtörőt és a szalagpályákat felújították. A kő szállítása a bányán belül Az első világháború előtti időkben siklón szállították a kitermelt kőzetanyagot. A villanymotorral hajtott sodronykötélpályán csillék közlekedtek egy sínpáron. Az első világháború idején román és bolgár hadifoglyok kiépítették a kőbánya és az ipartelep közti alagútrendszert. Ekkor szüntették be a balesetveszélyes sikló működését, amelynek szállító szerepét az alagút vette át. Benne 1958-ig lovak húzták a megrakott, 3 Á köbméteres csilléket. 4. ábra. Felhagyott kőfejtő a Szár-hegy tetején (fotó: Simon H.) A sűrű bozóttal benőtt bányagödör kb. 5 m mély. Fig. 4. Disused quarry on the top of Szár Hill (photo: Simon, H.) Depth of the pit is about five meters.
