Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)
ADATTÁR
1950-57: Szádeczky-Kardoss Elemér (intézetvezető); 1953-73: Sztrókay Kálmán Imre (tanszékvezető); 1973-87: Kiss János; 1987-88: Bognár László (mb.); 1988-: Buda György Kőzettan-Geokémiai Tanszék Tanszékvezető: 1953-66: Szádeczky-Kardoss Elemér, 1966-93: Kubovics Imre; 199395: Buda György (mb.); 1995-2001: Puskás Zuárd, 2001-: Buda György (mb.) *Az ásványtan 1784-ig az állattannal és a növénytannal együtt alkotta a természetrajzi, 1784-1849-ig az állattannal együtt a különös természetrajzi tanszéket (a növénytant az orvosi karon 1770-től 1817-ig a vegytannal együtt oktatták). "1886-tól Ásványtani helyett Ásványtani és Kőzettani Intézet szerepel az évkönyvekben, ebből az intézetből vált le 1895-ben a Földtani Intézet (Tanszék). Az intézet 1953-ban két tanszékre vált szét, de mint szervezeti egység 1957-ig megmaradt. Irodalom: Győry T. (1936): Az Orvostudományi Kar története 1770-1935. Budapest: Kir. M. Egy. Ny. Papp G. & Weiszburg T. (1994): A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem ásvány- és kőzetgyűjteményének története. In: Kecskeméti T. & Papp G. (szerk.): Földünk hazai kincsesházai IStudia Naturalia, 4/, 157-172. Priszter Sz. (1991): Az ELTE TTK története 1635-1985. Budapest: ELTE. Sinkovics I. (szerk.) (1985): Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635-1985. Budapest: ELTE Székyné Fux V. (1956): Az Ásvány-Kőzettani Intézet fejlődése a felszabadulás után. In: Az ELTE Évkönyve, 1955. Budapest: Tankönyvkiadó, 407—113. Szentpétery I. (1936): A Bölcsészettudományi Kar története 1635-1935. Budapest: Kir. M. Egy. Ny. M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem 1 , Matematikai és Természettudományi Kar 2 , Ásványtani Intézet '1872-1881: Kolozsvári M. Kir. Tudományegyetem; 1881-1945: M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem 2 1872—1945: Matematikai és Természettudományi Kar 3 1872-1940: Ásvány- és Földtani L, 1940^15: Ásványtani I. Igazgató, ill. tanszékvezető: 1872-95: Koch Antal; 1896-1919: Szádeczky(-Kardoss) Gyula; 1920-23: Gaál István (mb.); 1923-44: Szentpétery Zsigmond Megj.: 1872-1919 és 1940-45 közt Kolozsváron, 1920-21-ben Budapesten, 1921—tO között Szegeden működött. 1945-től Kolozsváron - már a magyar államterületen kívül - működő utódja a Bolyai Tudományegyetem, melyet 1959-ben egyesítettek a Victor Babes Tudományegyetemmel (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Univerzitatea Babes-Bolyai) Irodalom: Csíky G. (1990): A Kolozsvári Tudományegyetem ásvány-földtani intézetének története (1872-1959). Földt. Tudtört. Évkv., 12, 138-150. Gazda I. (szerk.) (1997): Százliuszonöt éve nyílt meg a Kolozsvári Tudományegyetem. Piliscsaba: Magy. Tudtört. Int. Katona Szabó I. (szerk.) (1997): Emlékkönyv a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (1872-1944) létesítésének 125. évfordulója alkalmából. Budapest: Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete, Bolyai Egyetemért Alapítvány. Márki S. (1922): A M.Kir. Ferencz József-Tudományegyetem története 1872-1922. Szeged: Városi Ny. és Könyvkiadó Rt. Mészáros M. (1999): A földtani oktatás 125 éve. In: Cseke P. & Hauer M. (szerk.): /25 éves a kolozsvári egyetem. Kolozsvár: KOMP-PRESS, 87-89. Szádeczky Gy. (1903): Egyetemi ásvány- és földtani intézet és az E. M. E. ásványtára. In: Emlékkönyv. A kolozsvári magyar királyi Ferencz József tudományegyetem és különösen ennek orvosi és természettudományi intézetei. Kolozsvár: Kolozsvári egy. orv. kara, 81-90. Wanek F. (1999): Koch Antal asszisztensei a Kolozsvári Tudományegyetemen. In: Cseke P. & Hauer M. (szerk.): 125 éves a kolozsvári egyetem. Kolozsvár: KOMP-PRESS, 91-111. L. a Szegedi Tudományegyetemnél megadott irodalmat is!
