Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)
ADATTÁR
Miskolci Egyetem 1 , Műszaki Földtudományi Kar 2 , Ásvány- és Kőzettani Tanszék 3 1 1763/70-1841: Cs. Kir. Bányászati Akadémia (K. K. Bergakademie); 1841-67: Cs. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia (K. K. Berg- und Forstakademie); 1867-1904: M. Kir. Bányászati és Erdészeti Akadémia; 1904-22: M. Kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola; 1922-34: M. Kir. Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola; 1934-1949: M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 1949-90: Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) (közben 1952-56: Rákosi Mátyás NME) 2 1770-1904: egységes akadémia, benne 1846-tól külön „bányászati" (bányászati, kohászati és pénzverészeti) és erdészeti képzés, 1872-től külön bányászati és kohászati képzés; 1904-22 egységes főiskola (bányamérnöki, vaskohómérnöki, fémkohómérnöki és erdőmérnöki szakok); 1922-1934: Bányamérnöki Osztály; 1934-1949: Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar; 1949-2000: Bányamérnöki Kar 3 1763—1841 : Ásványtan-Kémia-Kohászat T. {Mineralogie-Chemie-Metallurgie); 1841— 1904: Ásványtan-Geológia-Paleontológia T. (Mineralogie-Geologie-Paleontologie); 1904-1923: Ásványtani és Földtani T.; 1923-1956: Ásvány- és Földtani T.; 1956-: Ásvány- és Kőzettani T. [illetve 1923-: Földtani és Telep(ismeret)tani T.] Tanszékvezető: 1763-69: Jacquin, Nikolaus Joseph; 1769-79: Scopoli, Giovanni Antonio; 1779-92: Ruprecht Antal (Anton); 1792-1811: Patzier Mihály (Michael); 1811-20: Höring Mihály (Michael); 1820-35: Wehrle, Alois; 1835-37 Ertl József (Josef) (h); 1837-40: Bachmann József (Josef) (h); 1840-42: Rosier Gusztáv (Gustav) (h); 1842^13: Niederrist, Josef (h); 1843-71: Pettkó János (1847-ig mint h.); 1871-99: Winkler Benő; 1899-1914: Böckh Hugó; 1914-23: Vitális István; 1923-41: Vendl/Vendel Miklós; 1941-50: Szádeczky-Kardoss Elemér; 1950-66: Pojják Tibor; 1966-68: Földvári Aladár; 1968-83: Pojják Tibor; 1983-87: Somfai Attila*; 1987-2001: Egerer Frigyes, 2001-: Gyulai Ákos Földtan-Teleptani (kezdetben FÖldtan-Telepismerettani) Tanszék 1923-41: Vitális István; 1941-59: Vendl/Vendel Miklós; 1959-62: Pojják Tibor*; 1962-68: Benkő Ferenc; 1968-71: Földvári Aladár; 1971-78: Richter Richárd**; 1978-81: Némedi-Varga Zoltán; 1981-2001: Somfai Attila; 2001-: Földessy János. *A társtanszék vezetője is; **a Bányamüveléstani Tanszék vezetője is Megj.: 1919-ig Selmecbányán, 1919-től 1949/59-ig Sopronban, azóta Miskolcon. (Az egyetem Sopronból Miskolcra költözése évekig tartott, az Ásvány- és Földtani Tanszék 1949-ben, a Földtan-Teleptani Tanszék 1959-ben költözött át.). 1934-től 1949-ig a M. Kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemhez csatolva. 1949 szeptember 1-től az erdészeti tanszékekből kialakították a Erdészeti és Faipari Egyetemet (Sopron), míg a bánya- és kohómérnöki karokból létrehozták a miskolci székhelyű és gépészmérnöki karral is rendelkező Nehézipari Műszaki Egyetemet. A magyarországi születésű, de német anyanyelvű professzorok keresztnevét németül is feltüntettük. Irodalom: [Faller G.] (1871): A selmeczi m. k. bányász- és erdész-akadémia évszázados fennállásának emlékkönyve 1770-1870. Selmecz: Joerges. Gyulay Z. (1971): A Selmecbányái Bányászati Akadémia előzményei és története. In: Emlékkönyv stb. /NME Közlem., 18/, Miskolc: NME, 119-128. Pauer J. (1896): A selmeczbányai magyar királyi bányászati és erdészeti akadémia története alapításától vagyis 1770-től kezdve az 1895/96. tanév végéig. Selmecz: Joerges. Pojják T. (1964): Az ásvány-földtani tudományok oktatásának története Magyarországon a felsőfokú bánya- és kohómérnöki szakképzésben. Bány. L., 97, 638-644.
