Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

I. A LEGENDÁKTÓL A TÉNYEKIG (az 1770-es évek előtti időszak)

Miként Selmecen úgy itt [Körmöcön] is a különféle színű, mindenfelől előtűnő és az oldalfalakat beborító gálicok bősége volt megfigyelhető; a leginkább említésre méltó a fehéres fajta, amelyet pontosabban Akimen scissile vagy Amianton néven sorolnak be [epsomit] (...), volt belőlük másféle is, vörös színű, kéregként megszilárdult, továbbá jégcsapokat formáló. Tollius legtöbb ásványtani elmélkedése persze mai tudásunk tükrében meglehetősen különösnek tűnik. A magyar föld feltűnő termékenységét például azzal magyarázta, hogy a termőtalaj alatt calx viva [oltatlan mész] van, amely a leszivárgó esővíztől forrásba jön, és ez felmelegíti a talajt. A Tollius által használt Magyar név / mai név A Tollius által említett ércek névalak(ok) stb. Amgescheid ? (Besztercebánya / Banská Bystrica mellett) Au Andraschowa Garamszentandrás / Ondrej nad Hronom Cu Boinick Pónik / Poniky Fe, terra sigillata [vörös agyag] Botzar Boca / Boca (több falu) Au Bresnizca Vaségető / Zelezna Breznica Fe Buda (Offen) Buda(H) Au [!] Capnicbania* Kapnikbánya / Cavnic (RO) Au, Ag, Pb Cepusia Szepesség / SpiS Pb, Sb Crux Nigra* (Schwartze ? (Erdélyben) Cu, Fe Creutz) Dobscha üobsina / Dobsiná cinnabarit Fecketibania Feketebánya / ? (Nagybánya / Baia Mare Au, Ag (Schwarzberg) mellett, RO) Felschebania (Oberberg) Felsőbánya / Baia Sprie (RO) Pb, Au, Ag Helliar ? / Haliar (Óhegy / Staré Hory része) Cu, Ag Jeroba Jarabó / Jarabá Au Jesenach Jecenye / Jasenie pirit Libethen Libetbánya / Cubietová Cu, cementvíz Libska ? Au, Ag Lupkowa (Rosenberg) Rózsahegy / Ruzomberok Sb Lupsch (Lupscher Németlipcse / Partizánska Cupca nincs adat Seiffen) Medzibrod Mezőköz / Medzibrod Au Necbania (Neuberg) Nagybánya / Baia Mare (RO) Ag, Au Parva Slotta* Zalatna / Zlatna (RO) Au Rederisch ? Fe, vaskovand Richtergrund Bírótelek / Richtárova Cu Ronitsch Kisgaram / Hronec Fe Rosenavia Rozsnyó / Roznava Au Sandberg Homokhegy / Piesky Cu Schalkendorff Garamsálfalva / Salková Ag Schertzenstein Szelese / Seiée Au Schmoelnitz Szomolnok / Smolnik Cu, cementvíz Senniz Szénás / Senice Cu Strigonium (Gran) Esztergom / Esztergom (H) [Nagybörzsöny] Au Teicholtz Tiszolc / Tisovec Magnes [magnetit] Teioba Tajó / Tajov Hg, Sulfur rubrum [realgar] Tokaj Tokaj / Tokaj (H) Au Weiscowa Vajszkova / Vajskova (egykor Lopér, ma azzal együtt Zólyombrézó / Podbrezová része) Sb, Au *A Tollius táblázata utáni szövegrészben, külön említett lelőhelyek. 4. táblázat. A Tollius Epistolae itinerarae 166-169. oldalán említett magyarországi és erdélyi bányahelyek (a jelöletlen települések ma Szlovákiában vannak)