Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

I. A LEGENDÁKTÓL A TÉNYEKIG (az 1770-es évek előtti időszak)

I/B.2.5. Ásványtani útleírások A legtöbb érdemi, konkrét információ a külföldi természetkutatók magyarországi utazásaiból származott. Ezek a látogatások lényegében szabályos tanulmányutak voltak, melyeknek tapasztalatai gyakran cikkek vagy könyvek formájában is megjelentek, a gyűjtött példányok pedig az utazó és ismerősei gyűjteményeit gazdagították. E tanulmányutak egyik iskolapéldája volt Edward Brown londoni orvos 1669-es magyarországi utazása (6. ábra). Kázmér Miklós szíves közlése alapján tudjuk, hogy Brown nemcsak megfigyeléseit tette közzé, hanem azokat az instrukciókat is, amelyeket elindulása előtt kapott arra vonatkozóan, hogy utazása során mire fordítson különös gondot: Minden meglátogatott országban tudakozódjon az ásványok, források, fürdők, földek, kőfejtők, fémek, és különösen az ásványvizek fajtái, minősége és hatása iránt. Vannak-e ott gyógyhatású földek? Miféle szenek, sóbányák vagy sós források, timsó, gálickő, kén és antimon teremnek ott? Magyarországon szerezzen be különböző fajta antimont és antimonérceket, a legjobb magyar vitriolt, cinnabaritot, valamint arany- és ezüstföldet vagy ércet, mely állítólag Cranachon található [Goldkronach, Németország]. Érdekelődjön a cremnitz'i [körmöci] arany- és ezüstérc- és a schemnitzx [selmeci] ezüstérc-telérekről, és küldjön onnan a legjobb ercekből. Valóban minden magyarországi és környékbeli arany-, ezüst-, réz-, vas- és ólombányában található-e higany és kén, különösen Newhausel körül [Neusohl = Besztercebánya]? Igaz-e, hogy a herrngroundi [úrvölgyi] rézbányában egyáltalán nincs higany? Igaz-e hogy Felső-Magyarország egyes vidékein a réz-, vases ólomércek úgy keverednek, hogy a felső részeken található a vas, középen a réz és legalul az ólom? És máshol a réztartalmú fluorok

38 az ólomtartalmúakkal keverednek? Meg lehet-e bízni az Athanasius Kircher Mundus subterraneus&ban közölt jelentésben, mely szerint az érctelérek észak-déli irányban, néha pedig keresztirányban húzódnak? Érdeklődjön a badeni és magyarországi fürdők és a fürdőzési szokások felől, különösképpen az iránt, hogy a Schemnitz [Selmec] mellett folyó [szklenói] hévforrások vize lerak-e egy bizonyos üledéket, amely idővel sárga kővé válik. És ha így van, küldjön belőle. Erdélyből küldjön különböző gálickőféléket, amelyek szavahihető emberek szerint ott kristályosan találhatók. Szerezzen beszámolót az erdélyi sóbányákról, amelyek, mint mondják, kétféle tökéletes sót adnak, az egyik a sal gemma [kristályos kősó], a másik a közönséges asztali só. Figyelje meg, milyen mélyek e sóbányák, és milyen bányalég van bennük.

39 Víl 7. ábra. Sóvári kősó (Brückmann: Magnalia Dei, 1727) " A drágakövekéhez hasonló kristályokban megjelenő, de azoknál puhább ásványok korabeli gyűjtőneve. 39 Brown, E. (1670): Some directions and inquiries with their answers, concerning the mines, minerals, baths, &c. of Hungary, Transylvania, Austria, and other countries neighbouring to those. Philos. Trans., 5/58, 1189-1198.