Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak)

VI.5.4.3. Újabb összefoglalások 1993-ban jelent meg Szakáll Sándor és Gatter István könyve, a Magyarországi ásványfajok. A könyv első fejezete a hazai topografikus ásványtan rövid történetét tartalmazza. Az ásványgenetikai rész egy általános ásványgenetikai áttekintés után tér csak rá a magyarországi ásványtársulásokra, amelyeknek csoportosítása (13. táblázat) nagyjából követi a Koch által kidolgozott sémát, az eltérések főként a hidrotermás ásványegyütteseknél jelentősebbek. A munka sajátossága a többé-kevésbé következetesen végig vitt kritikai megközelítés, ugyanis az érvényes fajneveknek nem megfeleltethető előfordulásokat a könyv nem tárgyalja. (A szerzők szerint nem eléggé bizonyított, illetve nevezéktani okokból kimaradt ásványok nevét a könyv végén található függelék tartalmazza.) Az ásványfajok Strunz rendszere szerint sorakoznak, a lelőhelyek a gyakoribb fajoknál a nagyobb genetikai egységek szerint, nyugatról kelet felé haladva sorakoznak. A hazai ásványtopográfiákat tekintve újdonság a kötetet záró 240 színes fénykép. A leírások rövidsége, valamint az egzakt ásványtani adatok és az irodalmi hivatkozások hiánya feltétlenül indokolja az előszó azon megállapítását, hogy a könyv „semmiképpen sem pótolhatja a Koch Sándor nevével fémjelzett monográfiákat", és célja a magyar topografikus ásványtan új eredményeinek friss nyomon követése volt. 1. Mélységi magmás kőzetek ásványegyüttesei 2. Szubvulkáni-vulkáni magmás kőzetek ásványegyüttesei 3. Pegmatitos-pneumatolitos ásványegyüttesek 4. Szubvulkáni-vulkáni magmás kőzetek „autopneumatolitos" ásványegyüttesei 5. „Kontakt pneumatolitos" ásványegyüttesek 5.1. Szkarnképződmények 5.2. Agyagos kőzetek beolvasztásakor létrejött ásványegyüttesek 6. Hidrotermás ásványegyüttesek 6.1. Paleozóos gránitmagmatizmushoz kötött ásványegyüttesek 6.2. Mezozóos bázisos magmatitokhoz kötött ásványegyüttesek 6.3. Kainozóos magmatitokhoz kötött ásványegyüttesek (további tagolás kor és földrajzi helyzet alapján) 6.4. Neogén és pannon vulkánitok hólyagüregeinek alacsony hőmérsékletű, laterálszekréciós jellegű ásványtársulása 6.5. Metaszomatikus érctelepek 6.6. Mélykarszt jellegű, epi-teletermás kiválások ásványegyüttesei 6.7. Egyéb hidrotermás ásványegyüttesek 7. Üledékes ásványtársulások 7.1. Mechanikai üledékek Durva törmelékes kőzetek ásványtársulásai Agyagokban előforduló ásványok (bauxit, nemesagyagtelepek, agyag telepek) 7.2. Vegyi üledékek Jarositos homokkő Üledékes mangánérc-előfordulások ásványai Üledékes vasérc-előfordulások ásványai (szulfidos, karbonátos, oxidos, kovás és gyepvasércek) Foszfátos üledékek Kovás üledékek 7.3. Üledékes közetekhez kötődő szulfidnyomok és oxidációs zónák 7.4. Evaporitok ásványtársulásai 7.5. Kőszéntelepek ásványtársulásai 8. Átalakult (metamorf) kőzetek ásványtársulásai 13. táblázat. A hazai ásványlelőhelyek genetikai osztályozása Szakáll & Gatter Magyarországi ásványfajok c. könyvében (1993)