Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

VI. ÚJ SZINTÉZISEK FELÉ? (az 1980-as évek közepe óta eltelt időszak)

Erzsébetbánya, Oláhláposbánya (Bäiuf) (9) A bányászkodás a Szelha-hegyen folyik, mely homokkőből, palás agyagból és piroxénandezitből épül fel. A telérek a piroxénandezitben húzódnak. Uralkodó érce a leginkább tömegesen megjelenő, ezüsttartalmú galenit. az aranytartalmú pirit, melynek kristályai gyakran kalkopiritben bennőve találhatók, és a szfalerit. Mindezek a pala és az andezit határán, gyakran kristályosodva képeznek telepet. Jellegzetes az itt előforduló antimonit: rövid, zömök, lapos oszlopok alkotnak drúzákat. Az arany kvarcban, kalcitban, gipszben finoman hintve, vagy a kisebb üregek falán néha lemezekben található. Járulékos ércek a tömött pírrhotin, a vesés megjelenésű markazit, a kalkopirit, a gyéren megjelenő pirargirit, tetraedrit, ankerit, sziderit, magnetit, jamesonit. Igen ritka a volframit, a ferberit*, valamint a smaltin* barnapáton* ülő, parányi fekete kristálykái. Kísérő ásványok a kvarc és változatai: hegyikristály, ametiszt, prázem, kalcedon és jáspis, a kalcit, dolomit és változata, a barnapát, az aragonit és a barit. A fluorit rendszerint barnapáton, színtelen, halványibolyás vagy halvány szürkéssárga, 2 cm-es élhosszat is elérő kockákban jelenik meg. Igen ritka a kalcit kíséretében előforduló eritrin. A szfalerit és pirit üregeiben, breccsás kárpáti homokkőben jön elő a realgár, a cinnabarit és az aranysárga gömböcskékben megjelenő auripigment. A dácit és andezit találkozásánál epidot, agalmarolit (piroflllit), aJmandin, nátrolit, és ortoklász mutatkozik. Másodlagos ásványai a gipsz, a furtös-cseppkőszerű melanterit, szteatit*, piroluzit, manganit, valamint agyagpalában húzódó telérben a kermezit. A massicot előfordulása ritkaságnak számit. A Fehér- és Feketepataknál márgás agyagpalában kvarc és galenit társaságában megjelenő pírrhotin 2 cm-es táblákat is alkot. A sztrimbulyi völgyben galenit előfordulása ismert. Irodalom: 79, 96, 108, 188, 228, 334, 344, 347, 375, 376. 101. ábra. Erzsébetbánya ásványainak leírása Gimesi A Kárpát-övezet ásványainak magyar bibliográfiája c. könyvéből (1994) Sajátos színfolt a topografikus ásványtanok közt Gimesi István Miklós A Kárpátövezet ásványainak magyar bibliográfiája c. könyve (1994), amely az 1859-1951 közötti magyar nyelvű szakirodalomból gyűjtött adatok alapján egyfajta történeti ásványtopográfiát ad (101. ábra). Az I. kötet az előfordulásokat tájegységenként csoportosítva mutatja be.