Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

III. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA ÉS A TOPOGRAFIKUS ÁSVÁNYTANI LEXIKONOK FÉNYKORA (az 1840/50-es évek fordulójától az 1910/20-as évek fordulójáig)

méréséhez. Felhalmozott tapasztalatait Erdély ásványainak kritikai átnézete c. munkájában összegezte (1. a III.5.4.2.4. részt). Ásványtani cikkei főleg az Erdélyi Múzeum és az Orvos-Természettudományi Értesítő hasábjain jelentek meg. Munkáiban az egyszerű leíráson túlmenően - a többi Szabó-tanítványtól eltérően - saját maga által végzett nedveskémiai elemzések és elvétve goniométeres mérések eredményeit is közölte. Kisebb közleményeinek tárgyául szolgáltak a désaknai sókristályok (1874), az úrvölgyi aragonit (1875), a Kajántó völgyének sókivirágzásai, az erdélyi cölesztin-lelőhelyek, a verespataki adulár, a marosújvári kősó (1877), glaubersó kivirágzása Kolozsvárt, a Fogaras-hegységi rutil, a korondi sós források üledéke, a dévai ércek (1878), a „szabóit" (hipersztén) két új lelőhelye (1879), a rudai aranyérc (1880), egy új pszeudobrookit-lelőhely (1882), a verespataki vivianit (1883), egy új cölesztin- és baritelőfordulás Koppand mellett (1888), újabb rézbányai ásványok (1888). Egyik kedvenc, sokszor bejárt lelőhelye volt az Arany melletti Aranyi-hegy, ahonnan a pszeudobrookitot és a szabóitot (55. ábra) leírta (1. a III.5.2. részt). A lelőhely ásványait számos közleményben ismertette (1877, 1878, 1879, 1885). 55. ábra. Aranyi-hegyi zabóit (hipersztén) kristályrajza (Koch Antal, 1878) Az Erdély ásványainak kritikai átnézete megjelenését követően Ásványtani közlemények Erdélyből címmel indított meg egy közleménysorozatot (1886, 1888, 1890), azzal a céllal, hogy a sorszámozott feljegyzések mintegy pótlásokat képezzenek említett munkájához. Ezen topografikus ásványtani cikksorozat a saját megfigyeléseit közlő rövidebb feljegyzéseken kívül Erdély ásványaira vonatkozó idegen publikációk kivonatait is tartalmazta. Miután Koch 1895-ben átvette a Szabó halála után a budapesti tudományegyetemen létesített földtani tanszéket, ásványtani cikket már nem közölt.