Papp Gábor: A magyar topografikus és leíró ásványtan története (Topographia Mineralogica Hungariae 7. Miskolc, 2002)

IV. A KRISTÁLYALAKTANI ISKOLA HATTYÚDALA (az 1910/20-as évek fordulójától az 1940/50-es évek fordulójáig)

75. ábra. Ruclabányai cerusszit (Kertai György rajza, 1935) Pantó Gábor a csucsomi ércelőfordulás ércmikroszkópi vizsgálatokon alapuló genetikai értelmezésével doktorált (1940). A földtani intézetbe kerülve (1941) ÉszakErdély egyes bányahelyeinek bányageológiai felvételével szolgáltatott topografikus ásványtani adatokat (1946, 1950). Részletesebben tárgyalta a Borsabányán érccsiszolatokban észlelt szfalerit-kalkopirit rendszert (1946). Az 1945 utáni kutatásairól 1. az V.5.3.6. részt. (•=>) IV.5.3.4. Schafarzik, majd Vendl tanítványai (műegyetem) Brummer (később Baskai) Ernő vegyészmérnök több budai kőfejtő ásványait mutatta be (1936, 1937), majd Rudabányáról ismertetett baritot és sztilpnoszideritet [limonit] (1938). A műegyetemen végzett további vegyészmérnököket (pl. Gedeon Tihamért) 1. a IV.5.3.6. részben. IV.5.3.5. A szegedi és debreceni tudományegyetemek neveltjei Mezősi József (\935-től a szegedi egyetem munkatársa) a Szentpétery Zsigmondtól kapott kezdeti petrográfiai indíttatás után a II. világháború alatt a visszacsatolt területeken folytatott földtani, majd ércteleptani kutatásokat. 1945-49 között ezek eredményei közül néhány rézércesedés ércmikroszkópi vizsgálatát is ismertette, illetve rövid időre bekapcsolódott a Koch irányította topografikus ásványtani kutatásokba (a szlovákiai Ladmóc rézércének ásványai, 1948; a romániai Miszbánya ásványai, 1948, Grasselly Gyulával; a Recsk, báj-pataki termésréz, 1949, Grasselly Gyulával; a gyöngyösoroszi Zgyerka-altáró kőzeteinek és ásványainak vizsgálata, 1949, Koch Sándor és Grasselly Gyula társszerzőjeként). ("=>) Grasselly Gyula, aki Kochnál, 1942/43-ban pedig P. Ramdohrnál (Berlin) is tanult, kezdetben ásvány- (ezen belül különösen az érc-) elemzőként vett részt a Koch-iskola