Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

Kőbányászat és kőfaragás Dunabogdányban (Hála József)

Kőbányászat és kőfaragás Dunabogdányban 31 A kő értékesítése Pesten az 1830-as évek második felében rakták le az első kockakőburkolatot, bécsi mintára. Kezdetben erre a célra az ausztriai Mauthausenből és Neuhausenből származó gránitot használtak (Hála, 1995b). Hamarosan megindult a magyarországi kőzeteknek, kezdetben a Duna menti kőbányák (Pilismarót, Dömös, Visegrád, Dunabogdány, Szob, Zebegény, Nagymaros stb.) andezitjének és dácitjának alkalmazása is. Az első hazai bánya, amelyben útburkolati köveket készítettek, a szobi Csák-hegyen nyílt meg az 1830-as években (Hála, 1995a; 1995b) és rövid idő múlva megkezdődött azok faragása a dunabogdányi Csódi-hegyen is (1. a fentiekben). Pesten az 1860as években a magyarországi kőzetek közül elsősorban a visegrádi, szobi, dunabogdányi, valamint dömösi andezitet és dácitot használták fel útburkolásra és ugyanezekkel az anyagokkal, ugyanabban az időben megindult az utak készítése Budán is (Szabó, 1863). A fővárosban az utak és az utcák kövezése az 1867-ben Ausztriával megkötött kiegyezés után vett nagy lendületet (Hála, 1995b). Az 1870-es évek elejétől évente nagy összegeket fordítottak a tervszerű és korszerű útépítésre, az építőanyagok között kezdettől ott volt a dunabogdányi andezit* is (Mihályfi, 1882). A bogdányi kő nép13. ábra. Az új dunai rakodó és rakodás uszályra az 1970-es évek elején (reprodukció: Hála J.) F ig. 13. The new loading station on the bank of the Danube with a loading tow-boat in the early 1970s ( reproduction: Hála, J.) * A kőzet hagyományosan andezitként került és kerül forgalomba, a jelenlegi kőzettani besorolás szerint viszont dácitnak tekintendő (a szerk. megj.)