Papp Gábor szerk.: A dunabogdányi Csódi-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 6. Miskolc, 1999)

Bevezetés (Papp Gábor, Szakáll Sándor, Weiszburg Tamás és Fehér Béla)

Topographia Mineralogica Hungáriáé Vol. VI. 9-14. Miskolc, 1999 A DUNABOGDÁNYI CSÓDI-HEGY ÁSVÁNYAI (Bevezetés) PAPP Gábor, SZAKÁLL Sándor, WEISZBURG Tamás és FEHÉR Béla Dunabogdány (régebbi nevén Bogdány) a Visegrádi-hegység északi részén, a Szentendrei-Duna jobb partján terül el. A községtől délre található 279 m magas Csódihegyen messziről is jól látható hatalmas kőfejtők működnek immáron több mint másfél évszázada (1. ábra). Az itt kitermelt kőzetanyagot sokáig építőkőnek és útburkolásra használták, ma főleg zúzalékkőnek és vízépítési célokra alkalmazzák. A hegy a magyar földtan és ásványtan egyik klasszikus lelőhelye. Kéziratos és nyomtatott kirándulásvezetők tanúskodnak arról, hogy az ásvány- és földtani érdekességekkel egyaránt büszkélkedő kőfejtők legalább száz éve kedvelt terepei a műegyetemi és a tudományegyetemi hallgatók szakmai kirándulásainak. Természetesen nagy számban zarándokolnak el e szép példányokat szolgáltató lelőhelyre az ásványgyűjtők is. A Csódi-hegy típusos lakkolit, mely mintegy 14,8 millió éve, a középső miocénben jött létre a börzsönyi és visegrádi-hegységi vulkanizmus korai szakaszának végén. A mélyből felnyomuló magmatömeg az akkor a felszínen lévő oligocén üledékes kőzetrétegeken már nem tudott áthatolni, s közéjük nyomulva egy részüket boltozatszerűén felemelte, az érintkezési felületen pedig megpörkölte. Az így keletkezett kontaktmetamorf palák jelenleg nem hozzáférhető feltárásai a Csódi-patak árkában voltak. A megemelt kőzetrétegek takarója alatt a lávatömeg cipó alakban szilárdult meg. A lakkolit a legújabb vizsgálatok szerint dácitból épül föl (korábban a kőzetet andezitként sorolták be). A kőzet friss állapotban kékesszürke, míg a hidrotermás oldatoktól /. ábra. A Csódi-hegy a Sajgó-hegy (ÉNy) felől 1999-ben (fotó: Váczi T.) Fig. 1. View of Csódi Hill from Sajgó Hill (NW) in 1999 (photo by T. Váczi)