Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az esztramos-hegyi kalcitképződmények genetikája (Várhegyi Győző)

2. Egykristály-cseppkövek (monocrystallic dropstones) Az Esztramos-hegy üregeinek különleges képződménye az egykristály-cseppkő. Méretüktől és alakjuktól függetlenül egyetlen kristályból állnak. Szemben a szokásos cseppkövek apró- vagy mikrokristályokból álló anyagával, melyekben a sok kristályhatár a fényt szórja, és ezért megjelenésük opak (átlátszatlan), az egykristály-cseppkövek átlátszók (kisebb méret) vagy áttetszők (nagyobb méret). Az egykristályok keletkezéséhez kis túltelítettségre (új kristálycsírák keletkezésének megakadályozása); tiszta, szennyeződésmentes oldatra (kristálynövekedés elősegítése); a kristályosodást befolyásoló tényezők (szivárgó víz mennyisége és egyenletessége, a víz oldott gáz- és szennyezőtartalma, párolgás-kondenzálódás, hőmérséklet stb.) állandóságára, és a mechanikai behatások (rezgés, omlás) teljes hiányára van szükség. Mindebből következik, hogy az egykristály-képződmények kis (cm-ekben kifejezhető) méretűek. Jól ismert egykristály-képződmények a szalmacseppkövek, ezeknél azonban ritkábbak a vastagabb (pár cm átmérőjű) sztalaktitok és sztalagmitok. A kőbánya ÉK-i falán 1971-ben feltáruló és azonnal leművelt üregeiben fordultak elő 10-15 cm hosszúságú, 3-4 cm átmérőjű egykristály-sztalaktitok. Ezeken a sztalaktitokon már megjelennek a romboéderlapok lekerekített élei és csúcsai (a cseppkő tengelyére merőlegesen). A romboéderlapok a sztalaktit hossza mentén harmonikaszerűen kapcsolódnak egymásba, és a végén a sztalaktit egyetlen (fél-) romboéderrel záródik (4. ábra). A sztalagmitok átmérője általában valamivel nagyobb (5-10 cm), és a sztalaktittól eltérően rajtuk romboéderlapok sohasem jelennek meg. 4. ábra. Átlátszó és áttetsző egykristály-sztalaktitok. A középső egykristály leghosszabb mérete 14 cm Fig. 4. Transparent and translucent monocrystallic stalactites. Max. size of the central one 14 cm Különböző fejlődési szakaszban megszakított növekedésű egykristály-cseppkövek összehasonlításából megállapíthatjuk, hogy ezek a sztalaktitok jégcsapszerű (10-15 cm hosszúságú), hamar elkeskenyedő (vagyis nem szalmacseppkő jellegű), de még kör keresztmetszetű testek képződésével kezdődnek, melyek azután egyoldalú oldatutánpótlás esetén zászló alakú, körszimmetrikus eloszlású oldatutánpótláskor pedig romboéderlapokkal tagolt egykristálytestté vastagodnak (miközben hosszuk gyakorlatilag változatlan marad). A lassú oldatutánpótlás a nagy meredekségű, kör keresztmetszetű testekből valószínűsíthető, a kristályosodás