Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

A legnagyobb esztramosi barlangok kalcium-karbonát kiválásairól (Kraus Sándor)

Topographia Mineralogica Hungáriáé Vol. V. 75-78. Miskolc, 1997 A LEGNAGYOBB ESZTRAMOSI BARLANGOK KALCIUM-KARBONÁT KIVÁLÁSAIRÓL On the calcium carbonate precipitations of the largest caves of Esztramos Hill KRAUS Sándor Abstract: The forms of precipitations are highly different in the three largest caves of the Esztramos Hill. In the Földvári Cave rich montmilch precipitations are special. In the Rákóczi Cave there is a large variety of dripstones and botryoidal stalactites of several generations. In the Surrantós Cave rich botryoidal stalactites on the walls are characteristic and the one-time water levels are shown by calcite rims and lamellae. Összefoglalás: Az Esztramos három legnagyobb barlangjában a kiválások formakincse erősen különbözik egymástól. A Földvári-barlang magasabb szinten van, főtéje vízszintes, benne az első cseppkövesedés után állóvíz lehetett, amin fiatalabb kiválásként hegyitej bevonat képződött. Ennek felszínét végül cseppkő és borsókő borította be. A Rákóczi-barlang hatalmas termei a mai karsztvízszint közelében vannak. A kiválások alapján egykori, magasra emelkedett vízszintet feltételezhetünk. Ugyancsak jelentősek a hegyitej kiválások. A több generációs cseppkő és borsókő kiválások alapján nyomon követhetők az egykori éghajlat változásai. A Surrantós-barlang magasba nyúló hasadékainak nehezen bejárható szövevénye mellett a kőzetbordákon tömeges borsókővel és egyes foltokban található cseppkövekkel csak a barlangászatban járatos kutatóknak közelíthető meg. A mai tavak felett néhány méterig az egykori vízszintet jelző kiválások (apadási színlők, kalcitlemezek) tömege látható néhány kipreparálódott limonitos telér és limonitkéreg társaságában. Bevezetés Az Esztramoson egymástól néhány száz méternyire három nagy és nagyon sok kisebb barlang található. Jó néhányat már lebányásztak és valószínűleg sokat még nem ismerünk (Lénárt, 1997). A barlangok üregeinek alaktani különbségén túl az uralkodó kiválásaik is eléggé eltérnek egymástól, bár ásványtani lag túlnyomórészt kalcitból állnak. Ennek oka - legalább részben - a barlangok elhelyezkedésében kereshető. A Földvári-barlang magasabban van, valószínűleg egy jégkori hideg periódussal öregebb, mint a mai vízszinten lévő Rákóczi- és Surrantós-barlangok. 1. A Földvári-barlang A barlang vízszintes kiterjedésű, főtéje egyenes, amit hosszú ideig azonos szinten álló, oldóképes karsztvíz hozott létre. Két nagyobb terme és a kisebb oldalfúlkéje gazdagon cseppköves, ami többszöri, különböző szintig emelkedett vízelöntések kiválásaival kombinálódott. A tavakból kivált kalcitmódosulatok váltakoznak a légtérben képződött borsókövekkel. A cseppkövek közötti zártabb részeken gyakran láthatunk 1-5 cm hosszúságú egykristály-heliktiteket. Más felületeken a cseppkövet borsókövek borítják. Ezután megkezdődött a „tavas időszak". Először 2-5 mm vastag, fenn-nőtt kalcitszkalenoéderekből álló „szegfűkalcit" borított be mindent. Erre két jól elkülöníthető