Szakáll Sándor - Papp Gábor: Az Esztramos-hegy ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 5. Miskolc, 1997)

Az Esztramos-hegy ősgerinces-lelőhelyeinek rövid áttekintése (Hír János)

Topographia Mineralogica Hungáriáé Vol. V. 51-54. Miskolc, 1977 AZ ESZTRAMOS-HEGY ŐSGERINCES-LELŐHELYEINEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE A short sketch of the paleovertebrate localities of the Esztramos Hill HÍR János Abstract: The limestone quarry system of the Esztramos Hill produced extremely rich paleovertebrate localities during the sixties and the seventies. All of them were found in the infilling sediments of fossil caves and tectonic fissures. The scientific collecting activity was conducted by Prof. Dénes Jánossy. The age of the faunas is from the Middle Pliocene to the Middle Pleistocene. These findmaterials are unique documents of the evolution and palaeoenvironmental changes of the last 4 million years. The material is deposited in the Dept. of Geology and Palaeontology, Hungarian Natural History Museum, Budapest. Összefoglalás: Az Esztramos mészkőfejtő rendszere különleges gazdagságú ősgerinces-lelőhelyeket tárt fel a hatvanas és a hetvenes években. Valamennyi lelőhely egykori barlangokat és tektonikus hasadékokat kitöltő üledékben található. A faunákat a dr. Jánossy Dénes vezette gyűjtések mentették meg. Koruk a középső pliocéntől a középső pleisztocénig szóródik. A leletegyüttesek az utóbbi négy millió év evolúciós eseményeinek és környezeti változásainak egyedülálló dokumentumai, melyeket a Magyar Természettudományi Múzeum Föld- és Őslénytárában őriznek. Tudományos feldolgozásuk jelenleg is folyik. Bevezetés A Felső-Bódva-medencéből kiemelkedő Esztramos eredetileg 380 m tszf.-i magasságú wettersteini mészkőbércét az ipari méretű kőbányászat jelentős mértékben letarolta. A bányaművelés során tárultak fel és sajnos el is pusztultak azok a tektonikus hasadékok, valamint fosszilis barlangok, melyeknek kitöltése rendkívüli gazdagságú ősgerinces leletegyütteseket szolgáltatott, A faunák az utóbbi 4 millió év során halmozódtak fel. Ez alatt az idő alatt olyan klimatikus és környezeti változások zajlottak le, melyek a jégkorszakok kialakulásához vezettek, illetve alapvető módon meghatározták a jelenlegi éghajlatot. A változások legérzékenyebb „műszerei" az apróemlősök. Tudományos vizsgálatuk akkor a legeredményesebb, ha egy-egy lelőhelyen minél nagyobb tömegben állnak rendelkezésre. Az Esztramos kiemelkedő jelentősége éppen abban áll, hogy itt több gazdag lelőhely is kis területen koncentrálódott. A karsztképződmények, elsősorban a barlangok általában is kedvező feltételeket biztosítanak a csontmaradványok konzerválódásához. Az Aggteleki-karszt szlovák oldalán Vceláre (Méhész) község határában ugyancsak mészkőbányászat során felnyílt barlangokból ismerünk az esztramosihoz hasonló korú leletegyütteseket (Horácek, 1985). Az őslénytani szakirodalomban először Kretzoi (1956) említ egy kisebb esztramosi leletegyüttest. Később Dénes György felfedezése nyomán 1968-tól 1975-ig Jánossy (1969, 1970, 1972, 1973, 1974, 1979, 1986) végzett intenzív gyűjtéseket. Kordos (1974), Jánossy & Kordos (1977) a lelőhelyeket földtani és karsztmorfológiai szempontból értékelte. Jelen áttekintésünk is elsősorban az ő munkájukra alapul.