Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

Pirit Először Hoffer (1937) említette a szerencsi vízkutató fúrásokból (76,40 m és 93 m között), mint „pyrit-kavics, kevés rhyolithszemmel". Azóta számos, a területen mélyült fúrás anyagában megfigyelték, elsősorban hintések, erek és 1-2 mm körüli kristályok formájában. A hidrotermás centrumok kvarcitjában kis mennyiségben általánosan elterjedt, főleg a kisebb-nagyobb (legfeljebb 5-15 cm-es) szürke, sötétszürke színű foltokban dúsul leginkább (ezek színét a finoman hintett pirit és/vagy markazit okozza). Elsősorban finom hintéseket, ereket alkot, ritkábban mm alatti hexaéderekként fordul elő. Mállásából - mintegy koszorúzva a szürke vasszulfidos foltokat - barna, okkersárga goethit, sötétvörös, bordó hematit, végül ritkán sárga, porszerű jarosit képződik. A piritben gazdag szürkefoltos kvarcitok hordozzák a területen a legjelentősebb metallogéniai dúsulásokat, nemegyszer polimetallikus ércindikációknak megfelelő koncentrációban. Nyomelemvizsgálattal a földkéregbeli átlagnál lényegesen több réz, ólom, ezüst, esetenként kadmium, arzén, titán, króm volt kimutatható bennük. A Fekete-hegyen a 2-8 cm átmérőjű sötétszürke foltok hordozzák a legnagyobb piritdúsulást. Ebben 20-50 pm-es xenomorf szemcsék és ritkábban hexaéderek formájában jelentkezik a pirit. A Zsebrik pirithintéses kvarcitjában mm alatti hexaéderek és több generációs bekérgezések formájában ismeretes. A mikroszondás vizsgálatok szerint a több generációs kiválások mindegyike homogén összetételű, bennük As-dúsulást sosem tudtunk kimutatni. Finoman hintett piritet találtunk a Sulyom-hegy kovásodott riolitjában 3-4 cm-es szürke foltokként. A kovásodott alapanyagban 50-300 pm-es szemcsék, a mikrorepedésekben hexaéderes kristályok formájában figyelhető meg. P irr hot in? Az Ond 72. sz. fúrás anyagából pirittel együtt írta le közelebbi adatok nélkül Mátyás (1965). Sz falerit Az Abaújszántó 5. és 10. sz. fúrásokban repedéskitöltő ásványként észlelték. Az 5. sz. fúrásban emellett - a galenithez hasonlóan - a közbetelepült agyagban is feldúsult. Ennek az agyagnak a cinktartalma az elemzések szerint 10,31% volt (Pentelényi, 1968). Tetraedrit Az abaújszántói érckutató fúrásokban jelent meg hintések formájában Pentelényi (1968) szerint. Halogenidek Jódargirit A legyesbényei ércindikáció kvarcitjának halványzöld, alunitos repedéskitöltéseiből mikroszondás vizsgálattal Ag és I tartalommal jellemezhető 5-15 pm-es szemcséket mutattunk ki, melyek - jelen ismereteink szerint - a jódargirittal azonosíthatók.