Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)
A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)
41. ábra. Jarosit gömbös halmaza. Süveges-hegy. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel Fig. 43. Jarosite, globular aggregate. Süveges Hill. Scanning electron micrograph Foszfátok Apatit Vékonycsiszolati vizsgálatai alapján Hoffer (1937) a vulkánitok alapanyagában, illetve földpátjaiban zárványok formájában tesz említést mikroszkopikus méretű tűs kristályairól. Pentelényi (1968) a Bánya-hegy dácitjában talált mikroszkopikus apatit kristályokat. A kaolinfoltos riolittufa részben kilúgozódott horzsakőüregeinek falán két helyen észleltük jól fejlett, bár az 1 mm-t éppen elérő kristályok formájában. A Közép-hegyen bázislappal és prizmalappal határolt oszlopos kristályokban jelent meg (42. ábra). A Fuló-hegy ENy-i alján 1 mm körüli, színtelen, olykor sárgás árnyalatú, nyúlt oszlopos kristálycsoportja már binokuláris mikroszkóppal is fölismerhető volt. Közöttük egy kristály a pásztázó elektronmikroszkópos felvétel szerint orientáltan továbbnövekedett (43. ábra). A legyesbényei ércindikáció kvarcitjában elektronmikroszondás vizsgálattal egy érdekes apatit utáni pszeudomorfózát mutattak ki (Szakáll et al, 1986). Az oszlopos kristályokban a környező alunittól eltérően kevesebb K és S mellett megjelent a P és a Pb is. Ez a helyettesítés az alunittal rokon woodhouseit-csoport felé jelent átmenetet. így lokálisan megjelenhet a PbAl 2 (P0 4 )(S04)(OH) 6 összetétel, amely a hinsdalit nevet viseli. Szilikátok Amfibolok Amfibolként Hoffer (1937) írt le kőzetalkotó ásványokat az Ingvár riolifjából és a Zsebrik dácitjából. Filep (1984) barna amfibolként írt le apró kristályokat piroklasztikumokból.
