Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

A Meggyes Báránykőnek nevezett részén, a kvarcit üregeiben alunitokon fehér apró gömbök formájában mutattuk ki. 24. ábra. Ismeretlen másod­lagos rézásvány. Legyesbénye, kvarcitkőfejtő. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel Fig. 24. Unknown secondary copper mineral. Legyesbénye, quartzite quarry. Scanning electron micrograph 25. ábra. Kalcit (lublinit) szálas kristályai. Legyesbénye, kvarcit­kőfejtő. TEM felvétel, (fotó: Weiszburg T.) Fig. 25 Calcite (lublinite), fibrous crystals. Legyes­bénye, quartzite quarry. TEM (photo: T. Weiszburg) A kalcit lublinit nevü változata több feltárásban hasonló településben figyelhető meg, melyek közül a legyesbényei ércindikációban lévőt vizsgálták behatóbban (Szakáll et al., 1986). A lublinit mindig a feltárások talajhoz közeli zónájában, a kőzettörmelékek felületén figyelhető meg vattaszerű, hófehér bevonatok formájában. A laza bevonatok vastagsága általában néhány mm-es, de ritkán eléri az 1-2 cm-t. A TEM-felvételek sze­rint a vattaszerű pamacsokat max. 1 mm hosszú és 0,1-1 pm szélességű kalcitlemezkék építik föl (25. ábra). A kristályok az egyik törzsromboéder irányában anomálisan nyúl­tak, vagyis a növekedés szerint kitüntetett irány nem a c tengely. Hasonló megjelenésben figyeltünk meg lublinitet a Kaptár-hegy és a Berkec-tető kőfejtőiben is a talajhoz közeli kőzettörmelékek felületén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom