Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

Malachit A legyesbényei ércindikáció sötétbarna kvarcitjában cerusszittal(?) és az ismeretlen türkizkék rézásvánnyal együtt igen gyakoriak a malachit sötétzöld, 2 mm-es hosszúságot elérő zömök oszlopos kristályai, olykor kéve alakú kristályhalmazai. Az üregek mikroszondás felvételein a szabadszemmel is látható idiomorf kristályok mellett 1-10 pm-es, szabálytalan malachitszemcsék is megfigyelhetők. Otavit Ezt a ritka ásványt a legyesbényei ércindikációt rejtő egykori kvarcitkőfejtő nagyobbik udvarának északi részén, a sötétbarna kvarcit alunittal kitöltött üregeiben mutatták ki (Szakáll et al., 1986). A mikroszondás vizsgálat szerint 2-4 pm-es szemcsékből álló halmazok formájában jelent meg vékony táblás alunitkristályok társaságában (26. ábra). Meghatározása EDXelemzésen (Cd kimutatása) és röntgenpordiffraktogramon alapul. Sziderit Az abaújszántói érckutató fúrásokból Pentelényi (1968) szakaszonként erős karbonátosodásról tesz említést, mely szerinte jórészt szideritkiválás formájában jelentkezik. Megfigyeléseink szerint eredetileg gyakori lehetett a riolitok litofizás üregeiben és a kvarcitokban is, de mi már kizárólag csak goethitté mállott pszeudomorfózáival találkoztunk ezekben a képződményekben (lásd a goethit leírásánál). A vastartalom és a tágabb környezetben (például Tállya, Kopasz-hegy) ismert analógiákat figyelembe véve csak valószínűsíteni tudjuk az eredeti kristályok sziderit voltát. 20 26. ábra. Otavit halmazok (fehér) vékony táblás alunittal. Legyesbénye, kvarcitkőfejtő. Visszaszórt elektronkép (fotó: Takács J.) Fig. 26. Otavite, aggregates (white) with thin tabular alunite. Legyesbénye, quartzite quarry. BSE image (photo: J. Takács) Szulfátok Alunit Az alunitot első ízben Böckh (1867) említi Monok környékéről. Hoffer (1937) a következő helyekről írta le: Kassa-hegy, Nagy-hegy, Sándor-tető, Falugaza-hegy, Fulóhegy, Kálvária-hegy, Zsebrik és Meggyes. Vizsgálatai szerint főleg káliföldpátok elbomlásából képződött, ugyanis sokszor megfigyelte, hogy az alunit az elbomlott káliföldpátok körvonalaiban helyezkedett el. A terület későbbi kutatása során - Mátyás (1965, 1968); Varjú (1974) - kiderült, hogy mennyisége esetenként nem elhanyagolható,