Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

Lepidokrokit Egy piroklasztikum mintában említi termoanalitikai vizsgálatok alapján Filep (1984), mint a limonit egyik elegyrészét goethit társaságában. Magnetit Mikroszkopikus méretű járulékos kőzetalkotóként Hoffer (1937) számos riolittufából és riolitból említette. Fenn-nőtt kristályairól a Süveges-hegy riolitjából ír. Magunk a Sulyom-hegy és a Süveges-hegy riolitjának hólyagüregeiben találtuk meg. A Süvegeshegyen tridimittel együtt fordulnak elő 0,2-0,4 mm-es oktaéderes kristályai. A Sulyomhegy riolitjának üregeiben kvarc vagy tridimit társaságában gyakoribb. Termete itt is oktaéderes, olykor az oktaéderlapok domborúak az oszcilláló lapkifejlődések miatt. A kristályok általában 0,5-1 mm-esek, csupán néhány alkalommal figyeltünk meg 3-5 egyénből álló 2-\ mm-t elérő orientált összenövéseket (15. ábra). Kristályai a legtöbbször már átalakultak goethitté. A pásztázó elektronmikroszkópos felvételeken látható, hogy még a látszólag ép kristályok felszínén is mállási termékek (goethit?) jelennek meg (16. ábra). 15. ábra. Magnetitkristályok orientált összenövése. Sulyom-hegy Fig. 15. Magnetite, epitaxial intergrowth. Súlyom Hill 16. ábra. Magnetit ©ktaéderes kristálya tridimiten. Sulyom-hegy. Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel Fig. 16. Magnetite, octahedral crystal on tridymite. Súlyom Hill. Scanning electron micrograph