Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

A Szerencsi-dombság ásványai (Szakáll Sándor & Kovács Árpád)

Mangán-oxidok (kriptomelán) Elsősorban a piroklasztikumok, ritkábban a vulkánitok és kvarcitok repedéseinek falán fekete, többé-kevésbé tömör bevonatok, földes hintések vagy dendrites rajzolatok formájában jelennek meg. Összevont tárgyalásuk oka, hogy valamennyi, diffrakciós módszerrel vizsgált mangán-oxid-hidroxid közös jellemzője volt, hogy a szerkezeti alap­típusok (pl. hollandit- vagy romanèchit-szerkezet) az elemi cellák szintjén szoros együt­tesben jelennek meg. Ennek megfelelően még a tizedmikrométeres mérettartományban sem találtunk a klasszikus ásványdefiníciónak megfelelő egykristályt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezt a csoportot csak egy, az eddigieknél igényesebb, együttes röntgen­pordiffraktométeres és transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálati megközelítéssel lehet jellemezni. Eddig két lelőhely mintáin készült ilyen vizsgálat: a Letérői származó mintára (1-4 mm vastag bekérgezések kvarcit repedésében) a hollandit-szerkezet jellemző (melyben az oktaéderláncokra merőleges irányban nagy nxlOO Â skálájú aperiodikus romanéchit és magasabb tagszámú szerkezetek is beépülnek) (17. ábra). Ezt kiegészítve mikro­szondás vizsgálatokkal megállapítottuk, hogy a hollandit-szerkezetű fázis kriptomelán. 17. ábra. Mangános kéreg elektrondiffrakciós képe. Lete. (fotó: Weiszburg T.) Fig. 17. SAED pattern of a manganoan crust. Lete Hill (photo: T. Weiszburg) Zömében szintén hollandit-szerkezetűnek bizonyult és a mikroszondás vizsgálat szerint szintén kriptomelán a Kaptár-hegy riolitjának 0,5-0,8 cm vastagságot elérő repedéskitöltő mangán-oxidos bevonata. A legyesbényei kőfejtő kvarcitjának repedéseiben 0,5 cm vastagágot elérő fekete, mangántartalmú kérgeket figyeltünk meg. A röntgenfluoreszcens vizsgálat a kérgekben az uralkodó Mn mellett Fe, Zn és Pb jelenlétét mutatta ki (Szakáll et al., 1986). A röntgen-pordiffraktométeres és transzmissziós elektronmikroszkópos vizsgálatok alapján ezek a bekérgezések nagy hasonlóságot mutatnak egyes dognácskai mangán-oxidokkal, illetve a todorokittal (Weiszburg, 1980). Említésre érdemes még, hogy újabban mikro­szondás vizsgálattal magas ólomtartalmú mangán-oxid szemcséket találtunk a kőfejtő kvarcitjában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom