Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

A Szerencsi-dombság földtana (Gyarmati Pál)

Riolittufa összlet Öt típust, egyben öt tufaszolgáltatási (explozív) vulkáni szakaszt lehet itt elkülöníteni: Az első (11) legidősebb szakasz főképpen vegyes üvegtufából áll: tufit, riolittufit, agyagmárga padokkal. A második (12) a zeolitos riolit ártufa. A harmadik (13) a horzsakőlapillis riolit ártufa. A Szerencsi-dombság keleti részét, tehát Hoffer A. első vonulatát ez alkotja, így a szerencsi és az ondi tufabányák és feltárások, valamint az itt mélyült fúrások ezt tárták fel. Mint az előző, ennek fő tömege is szárazföldön halmozódott fel, kavicsos változatai folyóvízi szállításra utalnak. A bontott horzsakövek kimállása után lukacsossá válik: „darázskő" a találó népi elnevezés szerint. Porózussága következtében másodlagosan gyakran kovásodott, kaolinos-alunitos. Eredetileg piritkristályokkal hintett, melynek oxidációja után gyakran limonitos barna-vörös színű. Ez a tufa a Kassa-hegyi és a Bába-völgyi kaolin anyakőzete. Újabb tengerelöntést bizonyít az összlet felső részének réteges fáciese. A negyedik (14) horzsaköves hullott riolittufa részben szárazföldön, részben vízben halmozódott fel, ennek megfelelően változatos megjelenésű, fáciesű. Típusos változata laza vagy gyengén kötött, lényegében horzsakőből és üvegtörmelékből áll. Laza, tömeges változatát „kőpor"-nak, rétegzett féleségeit „kártyakő"-nek nevezik. Nem jellemző területünkön portufa és áthalmozott változata, vastagsága a 15-20 m-t nem haladja meg, Goloptól nyugatra túlnyomórészben fedett, csak árkokból vagy fúrásokból ismerjük. Riolit (15) Az explozív riolitos vulkáni tevékenységet kisebb extruzív riolit, perlites riolit lávadómok, ill. habláva (igniszpumit) dómok felnyomulása kísérte és követte. Ilyenek a Somos, Or-hegy, Szőlős-hegy, Szentes; nyugaton pedig a Kisrépás, Ingvár, Kaptár-hegy, Pipiske, Majos-hegy, Dobogó; északon a Süveges-hegy és Sulyom-hegy. Amilyen sok előfordulást mutat ez a kőzettípus, olyan változatos is. A folyásos, fluidális szövetű a leggyakoribb. Litofízás, szferolitos, perlites típusokkal változó arányban keveredhet. Litoidos, devitrifikált alapanyagú szintén gyakori. Az alárendelt mennyiségben található fenokristályokat kvarc, földpát és biotit képviseli. Szanidin és plagioklász egyaránt megtalálható bennük. Hoffer András kálium- és nátriumföldpát-tartalmuk alapján számos altípust különített el. Piroxéndácit (16a) és piroxéndácit agglomerátum (16b) A Szerencsi-dombságban két folton, a Bánya-hegyen és a Nagyrépáson ismerünk intermedier vulkanitot piroxéndácitos összetétellel. A Nagyrépáson lávakőzet mellett agglomerátuma is megtalálható, bár a rossz feltártság miatt lehetséges, hogy ez a láva autobreccsás változata. Üveges alapanyagú, melyhez képest fenő kristálytartalma alárendelt: 30-33%. Utóbbit plagioklász mikrolitok, oligoklász-andezin összetételű plagioklász fenokristályok és piroxen alkotja.