Szakáll Sándor szerk.: A Szerencsi-dombság ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 3. Miskolc, 1998)

A Szerencsi-dombság földtana (Gyarmati Pál)

Riolit ártufa és áthalmozott riolittufa (17) Az ötödik (17) szint horzsaköves riolit ártufája és áthalmozott riolittufája jóval fiatalabb az előzőeknél, feltehetően a szarmata emelet felső részét képviseli. A Szerencsidombság középső részének - tehát Hoffer második, harmadik és negyedik vonulatának legelterjedtebb kőzete. Ennek fő tömege sekélyvízben ülepedett le, gyakran átmozgatódott, áthalmozódott. Nagyon hasonlít a harmadik szint „darázskőves" riolittufájához, ez is főképpen horzsakőből és üvegtörmelékből áll, de helyenként 30-40%-ra is felszaporodhat a kvarc és szanidin tartalom. Felsőszarmata-alsópannóniai alemelet Limnokvarcit (18), gejzirit (19), hidrokvarcit (20) és limnikus összlet (21) A felsőszarmata vulkáni működés végével intenzív hidrotermás vulkáni utóműködés indult meg, mely egyrészt változatos kovás képződményeket hozott létre, másrészt szinte minden korábbi képződményre átalakító hatású volt. A feltörő forróvizes, kovasavtartalmú oldatokból hidrokvarcittelérek, (pl. a Zsebrik oldalán) gejziritek (Meggyes), a mélyedésekben kialakult tavakban limnokvarcitrétegekkel tagolt limnikus összlet jött létre (Aranka-tető). A Szerencs-Monok közötti területen a kovasavas hévforrások működése nem volt olyan szakaszos, mint a Rátka-Mád közötti területen, ezért itt a limnokvarcitrétegek ismétlődése helyett gyakoribbak az átkovásodott áthalmozott tufák, agyagok, homokok. Homok és agyag (22) Az Aranka-tető környékén kiemelt helyzetben a limnokvarcit felett, 25 m vastagságban fúrtak át alsópannóniai korú homokot, homokos agyag összletet. Pleisztocén-Holocén Deluvium (23), nyirok (24), lösz (25) és alluvium (26) A Szerencsi-dombságon a vulkáni kőzeteket helyenként vastag autochton mállási kéreg fedi deluvium és nyirok formájában. A völgyekben kisebb-nagyobb vízfolyások mentén alluvium borítja a felszínt. Típusos lösz Monoktól északra található nagyobb vastagságban a felszínen. Irodalom - References Boczán B., Franyó F., Frits J., Láng S., Moldvay L., Pantó G., Rónai A. & Stefanovits P. (1966): M-34XXXIV. Sátoraljaújhely. Magyarázó Magyarország 200 000-es földtani térképsorozatához. Budapest: MÁFI. Böckh, J. (1867): Die geologischen Verhältnisse des Bükk-Gebirges und der angrenzenden Vorberge. Jahrb. k. k. Geol. Reichsamt., 17, 225-242. Frits J. (1950): Előzetes jelentés a monoki bentonit előfordulásról. Kézirat. Budapest, MGSz Adattár. Frits J, (1954): Jelentés az 1953. évi Ond környéki tüzállótufa (liparit) kutatásról. Kézirat. Budapest, MGSz Adattár. Gyarmati P. & Zelenka T. (1968): Tállya. Magyarázó a Tokaji-hegység földtani térképéhez. 25 000-es sorozat. Budapest: MÁFI.