Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

Telkibánya környékének kőzetföldtani felépítése és fejlődéstörténete (Kozák Miklós)

ken) tenger alatti andezites vulkáni és dácitos szubvulkáni működések bolygattak. A Telkibá­nyánál (Tb-2. sz. fúrás) 899-935 m mélységben húzódó agyagmárgát a makro- és mikrofauna tartalom alapján normális sótartalmú sekélytengeri környezetből származtatják. Piroxén-amfibol dácit (19) Ezt a képződményt a Nyíri-1. sz., a Hollóháza-3. sz., valamint területünkön kívül a Füzérka­jata-2. sz. mélyfúrás tárta fel (lásd 5. ábra, C-D földtani szelvény). Az agyagos tengeri üledékek közé nyomult és helyenként azzal keveredett, heterogén szövetű sekélyszubvulkáni-vulkáni anyag változóan peperitesedett, elbontódott, kálimetaszomatózist szenvedett. Gyakori jellem­zője a piritesedés és karbonátosodás. 3.2 Felső bádeni és alsó szarmata képződmények Agyag-tufit (18) Telkibányától K-EK-re került felszínre. Vastagsága változó, 20 m-nél nagyobb. Kiegyensú­lyozatlan üledékképződési környezetben, ingadozó sótartalmú sekély tengerben lerakott üledé­kekről van szó, amelyben a magmás és metamorf lehordási terület ásványegyüttesei egyaránt felismerhetők. E sorozatot agyag, homok, tufit, ill. áthalmozott riolittufa képviseli. Riodacit(17) Telkibányához közel, ÉK-felé a Fehér-hegy - Jó-hegy - Mátyás Király kútja — Kecskés­hegy körzetben található felszínen. Vastagsága a Telkibánya-9. sz. és 10. sz. fúrások alapján 130-150 m. Felszínen és mélyfúrásokban is erősen, sőt szélsőségesen átalakult, elbontott kőzet, amelyet metaszomatikus-impregnációs átalakító hatások értek. Szabálytalan, olykor örvénylő sávozottsága a különböző illótelítettségű fázisok elkülönüléséből származó hipovulkáni szerke­zetként értelmezhető, de néhol a szelektív kovásodás és kioldás rovására is írható (6. ábra). Eredeti ásványtársulása csak körvonalaiból következtethető ki. Aföldpát fenokristályok erőtel­jes anyagkicserélődése agyagásványos, hidrocsiHámos, karbonátos átalakulása főként kálime­taszomatózis és kovásodás útján ment végbe. A színes porfíros elegyrészek (amfibol, augit és hipersztén) alakját kloritos, agyagásványos, karbonátos kitöltés és pirites szegély őrzi. Az alapanyag agyagásványosodott, kovásodott és szabálytalan eloszlásban adulárosodott. A K-gazdag, kovás, forróvizes oldatok és gőzök csaknem a vulkanizmussal egyidejűleg itatták át az összletet, a kőzetszövefr elhalványulását, diffúz sávozását okozva, s a létrehozott kálimetaszomatitban a korai kiválású hintett pirit mellett repedésmenti markazitosodást ered­ményeztek. A Fehér-hegy régi horpakutatásai bizonyítják, hogy a telki bányai típusú ércesedéssel összefüggő kőzetátalakulások már itt is korán felkeltették az érckutatók figyelmét. 6. ábra Riodácit makroszkó­pos szöveti képe. A szürke-sár­gásfehér sávozottság melasz o­matózis, ill. szelektív átalakulás eredménye (Tel ki bánya, Kecs­kés-hegy Ny-i oldala). Fotó: Ko­zák M. Fig. 6 Macroscopic texture of rhyodacite. The grey-yellowish white bands are results of meta­somatism or selective transfor­mation (Telkibánya, Western side of Kecskés-hegy). Photo: M. Kozák

Next

/
Oldalképek
Tartalom