Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

Új eredmények a telkibányai érces terület kutatásában (Horváth János & Zelenka Tibor)

A horpák kutatása és felmérése során olyan középkori bányamuveleteket dokumentáltunk, melyekről szakirodalmi adat nem lelhető fel. Megállapítottuk, hogy a korábban ismert kánya-hegyi és gyepű-hegyi horparendszeren kívül jelentős horpa- ill. telérrendszer kapcsolódik a fehér-hegyi riolitandezit kőzethatárhoz is, helyenként kiugróan magas nemesfém koncentrációt mutatva (750-2250 g/t Ag!). A légifotók és légi videofelvételek interpretációjával elvégzett vizsgálatok alapján bizonyítottuk, hogy Telkibánya térségében a korábban ismertnél lényegesen nagyobb területen folyt a kutatás és a bányászat (Medve-hegy, Fehér-hegy, Királyhegy, Csöcs-völgy, Lapis-völgy stb.). Megállapítható, hogy az ércesedés a központi kálimetaszomatizált hordozókőzeten kívül, az andezitekben és a riolitokban is kimutatható. 3.2 A Veresvízi-horpamező bányaföldtani feldolgozása A Veresvízi-horpamező a Veresvízi-altárótól a Lipót- és a Jupiter-aknák-ig, illetve ettől É-ra a Kánya-hegy K-i oldalán, a Kánya-hegy - Adorjántető nyeregig mintegy 1,5 km hosszban, kb. 1 km szélességben terül el (9. ábra). A terület alatt húzódik az egykori Veresvízi-altáró bányarendszere, melynek az I.- és II.-(szállító)aknája illetve a III.-(lég)aknája, valamint a központi szállítóaknája (a Lipót-akna) óriási hányóikról és nagy horpáikról jól felismerhetőek. A bejárás során a felszínen több épület alapfalait is sikerült azonosítani. Ezeknél faszén, salak és őrlőkő maradványok kerültek elő. E területen a kutatás célja az volt, hogy a korábbi irodalomban említés szinten szereplő (Scherf, 1961), de 9. ábra Veresvízi horpamező légifotó értékeléssel és helyszíni felvételezéssel készített egyszerűsített vázlata. Fig. 9 Generalized sketch of the "Veresvíz" medieval shallow mining area based on air photograph interpretation and field observations.