Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)
Telkibánya környékének kőzetföldtani felépítése és fejlődéstörténete (Kozák Miklós)
19 %, augit 3 %, hipersztén 3 %, kvarc 4 %, klorit 3 %. Gyakori benne a devitrifikált, általában hialopilites szövet, fenokristályai a mm-t is elérhetik. Pszeudotrachit (8) Területünk központi fekvésű, kiterjedt és minden szempontból egyik legérdekesebb, legfontosabb, meghatározó, heterogén, poligenetikus képződménye, amelynek megismerése, a hozzákapcsolódó ércesedés bányászatának története szorosan összefonódik Telkibánya nevével és történetével. Elterjedése az egykori bányavárostól É-ra, a Jó-hegy, Kecskés-hegy, Kánya-hegy, Medve-hegy, Gyepű-hegy centrumban meghatározó, de változó szélességű pasztája E-felé a Les-hegyig terjed ki a hegység Ny-i szegélyzónájában. Feküje valószínűleg a Baglyas-, Monok- és Hasdát-völgyekben kibukkanó bontott, savanyú (alsó) piroxénandezit. Kiindulási anyaga vegyes összetételű, nagyobbrészt andezites, amely részben a tömbös, savanyú, felső piroxénandezittel egyidejűleg nyomult fel, alárendelten a korábbi andezitek anyagából is eredhet, ill. lehet riolitos, riodácitos, sőt tufogén is. A kőzet jellemzője a magas, hidrotermás metaszomatikus eredetű kálium tartalom (8-14 %), amely az ércesedést eredményező, az összletet közel 1000 m-es vertikumban érintő oldatvándorlásokkal függ össze. Bár a közép- és újkori bányászat által régóta ismert és feltárt képződménnyel sokan foglalkoztak, a kálimetaszomatózis, az ércesedés és a pszeudotrachit képződés bonyolult folyamatának mikéntjét a vágatminták és a Telkibánya-2 sz. fúrás feldolgozása alapján Székyné F. V-nak (1964, 1966, 1970) sikerült korszerű módon tisztáznia. Az ércesedést és a befogadó pszeudotrachitot egyidejű és összefonódó aszcendens-deszcendens folyamatsor hozta létre. A kőzetet csak 8 % feletti K2O tartalom esetén nevezzük pszeudotrachitnak, ezalatt trachitos andezitnek, vagy egyébnek. A fő tömegét adó andezites kiindulási anyag átalakulásának petrometal logenetikai folyamata a piroxénortoandezit -* kloroandezit —* propilit -* kálimetaszomatit soron át vezet. Az eredeti andezites szövet egyes mintákon még felismerhető (pl. Kánya-hegy), míg másokon teljesen elmosódik (pl. Gyepű-hegy), általában pilotaxitos is hialopilites közötti átmeneti jellegeket mutat, de gyakran az eredeti andezithez képest magasabb kristályossági fok jellemzi. A pszeudotrachitot nagytömegű, néhol 70-85 térf. %-ot is elérő kaliföldpat jelenléte kíséri, amely a metaszomatózis során plagioklászból és alapanyagból képződött. A helyettesítő monoklin adular jellegzetes rombusz-szerű metszetekben jelenik meg (9. ábra), s mellette plagioklász pszeudomorfózaként szanidin és triklin-adulár jöhet létre. Ennek az összetett folyamatnak a során indul meg a plagioklász Ca tartalmának kioldódása K-Na tartalmának dúsulása. A labrador 9. ábra Pszeudotrachit mikroszkópi képe rombikus átmetszetű, agyagos lebontódásnak indult adulárokkal és táblás plagioklász-eredetű kaliföldpat pszeudomorfózával (Tel ki bánya, Gyepű-hegy). XN N: 30x Fotó: Kozák M. Fig. 9 Photomicrograph of pseudotrachite with rhombic transsectional adularia, starting clayey decomposition, and potash feldspar pseudomorphose after platy plagioclase (Telkibánya, Gyepű-hegy). XN M:30x Photo: M. Kozák
