Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai érces terület bányászati és kutatási eredményei a középkortól napjainkig (Székyné Fux Vilma)

5. ábra Horpakutatás a Kánya-hegyen az ötvenes években. Fig. 5 Reambulation of the medieval age shallow open pit mining activities on the Kánya Hill in the fifties. 7.1 Gyepű-hegyi telérek (3. ábra) 7.1.1 Kovás agyagos telérek pirit-markazit zsinórokkal, kvarcerekkel, drúzákkal. E telérek a szarmata agyag és pszeudotrachit (kálitrachit) határán alakultak ki. Az új bányászati kutatás tárta fel őket. Sötétszürke színűek, fehér kvarcerekkel, sárga piritmarkazit-zsinórokkal. Ilyenek az 1174 m-es telér, és az 1195 m-es Jóreménység-telér. Mindkettő ásványos összetételét az ércmikroszkópos és a röntgendiffrakciós vizsgálatok szerint egy nagyobb és egy kisebb hőmérsékletű fázis jellemzi. Az első fázis kolloid oldatból kristályosodott, az egészen finom eloszlású szubmikroszkópos Au kovában és a gélpiritben rejtőzik. A második fázis fehér teléres és drúzás kvarc kristályos pirit-, esetenként markazit-zsinórokkal. A drúzákban hegyikristály és ametiszt is gyakori. A telérek csapása É-D-i. A mellékkőzet erősen kovásodott pirithintéses sziliko-pszeudotrachit (kálitrachit). Az Au és Ag nemcsak a piritben, hanem kolloid eloszlásban a kovás agyagban is jelentkezik. A nagybányai Zazár területtel egyező típusú, reményteljes telér. Vertikális megkutatása indokolt. A telérvastagság az 1174 m-es teleméi a 15 m-es csapáshosszban 40-100 cm között változott. A Jóreménység-telérnél az E-i csapásvágatban 107 cm, a D-i csapásvágatban 157 cm az átlagvastagság.