Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai érces terület bányászati és kutatási eredményei a középkortól napjainkig (Székyné Fux Vilma)

7.1.2 Kovás pirites, okkeres, agyagos, breccsás szerkezetű telérek, zónák. Ilyenek az András-, a János- és a Helén-telér. a., Az András-telér E három telér közül legfontosabb az András-telér (5. ábra), amelyet a Ferdinánd-altáró 2097,2 m-ben ért el (3. ábra). A mellékkőzettől éles vállappal különül el. A gyepű-hegyi ércesedés legrégebben bányászott telére. Legmélyebb szintű feltárása a XX. századi bányakutatás Ferdinánd-altárói csapásvágata. A telér az altáró keresztezésénél mindössze 30 cm-es, agyagos kitöltésű, piritben szegény, a mellékkózete zöldes-szürke pszeudotrachit (kálitrachit). A telérkitöltés mind a D-i, mind az E-i csapásvágatban igen változatos. A telér dőlése mindkét csapásvágatban K-i, meredek (68-78°). A D-i csapásvágatban a pirites zsinórok teljesen kimaradnak, a vastagság 30-100 cm között változik. A telér csapása közel É-D-i. A csapásvágat K-i felén helyenként másodlagos karbonátos bevonat észlelhető. Az É-i csapásvágatban a csapás É-D-i, amely ÉÉNy-EEK-i irányú kisebb szakaszokból tevődik össze. A telérvastagság 40-150 cm között változik: kezdetben 30-80 cm, majd 30-40 m-ben 100-150 cm-re szélesedik ki. A telér itt agyagos, kvarcos, dúsan pirites. Szerkezete breccsás, a kísérő pszeudo(káli)trachitos mellékkőzetből jelentós mennyiséget zár magába, de a fedő és a fekű felé jól elkülönül. 40-50 m között a csapásvágat talpon dúsan érces: 40-50 cm széles, tömör dús érces kitöltés jelentkezik, amely uralkodóan pirites, de kalkopiritet is tartalmaz. A pirites kitöltés 70 m-nél ismét csökken, majd az érces kitöltés ismét 50-60 cm-re kivastagszik, végül a 112 m-es vájvégen 20-30 cm vastag, pirittel impregnált agyagos kitöltés található. Az András-telér dőlés menti megvizsgálása a baglyas-völgyi András-bánya alsó szintjére irányuló feltörés mentén sikerült. Az András-telérnek a Ferdinánd-altáró szinti legdúsabb érces szakaszából, az É-i csapásvágat 42,1 m-éból (246,75 m tszf) indult a feltörés az András-bánya alsó szintje felé. Atelérkitöltés megismerése érdekében a feltörés különböző szintjeiből harántvágatokat hajtottak, amelyekből -a telérkitöltés megállapítható volt. A feltörés 38 m-éből sikerült egy Ny-i haránttal az András-bánya Koppy-féle III. szintjére belyukasztani, és ezzel a bánya és a Ferdinánd-altáró közti kapcsolatot megteremteni. A sikeres feltörés után az András-telér megismerése a Baglyas-völgy bejárati része és a Ferdinánd-altáró akna bázisa közötti 165,65 m vertikális kiterjedésben vált lehetővé. Mindezek alapján közlöm az András-telér dólésmenti földtani szelvényét (6. ábra, szerkesztette Scherf E.). A telér kitöltése a feltörésben és a harántvágatokban agyagos, breccsás, dúsabb érces teléranyag csak 9-10 m között jelentkezett. Az András-bánya bejárati szintjen az András-telér mellékkőzete kaolinos, ill. amfibolos piroxénandezit, majd pszeudotrachit (kálitrachit). A telérkitöltés erősen oxidált, vörös agyagos; Wendeborn drúzás telérkvarcot és termésaranyat is talált benne. Liffa a fejtési szinteken a következő ásványokat írta le: piritet, termésaranyat, akantitot („argentitet"), antimonitot, kvarcot, szideritel, kalcitot, gipszet. A gipszet saját gyűjtésből derivatográffal is kimutattam. Nagy gondot fordítottunk a telér eddig még fel nem tárt Ferdinánd-altáró szinti ásványos összetételének megállapítására. Benne változó mennyiségű piritet, kvarcot,