Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai opálváltozatok ásványtani vizsgálata (Takács József)

gásvörös, fekete és tűzopál) mellett tejopál és tarka színjátéka nemesopál is található. Jelen munka a telkibányai opálváltozatok komplex ásványtani feldolgozásának eredményeit mutatja be. Ezek leglényegesebbjei a következők: Az atomcsoportok nagyságrendjébe (nm) eső mikroszerkezet alapján valamennyi telkibányai opál az opál-CT típusba sorolható. Az ezen belüli rendezettség (OR-index) szerint a színes változatok egy része (zöldes, sárga és sárgásvörös opál) valamint a tejopál különlegessége, hogy más kárpáti lelőhelyek opáljával összehasonlítva sokkal jobban kristályosodottak, rendezettebbek. A vörösessárga és a tűzopál kevésbé rendezett. Az ezredmilliméteres méretű másodlagos szerkezet jellegzetes alakzatokat formáz a színes változatoknál. A telkibányai és a mexikói tűzopál mind a mikro- mind a másodlagos szerkezet szintjén nagyon hasonló. A tejopál és a nemesopál másodlagos szerkezete 100-200 nm-es gömbölyű morfológiai elemekből áll, amely elemek előbbinél rendezetlen, utóbbinál rendezett kapcsolódásúak. A nemesopál másodlagos szerkezete, és ebből adódóan színjátéka az ausztrál nemesopálokéhoz hasonló. A színes változatok színét a szerkezetbe beépülő kis mennyiségű Fe

3+ ionok okozzák. A víz kapilláris és mikroszerkezethez kötött formában van jelen. A víztartalom és a kristályosság között nincs kapcsolat. Az opál még 300 °C-on és nagy nyomáson is stabil marad, így a keletkezési körülmények egyik jelzőjeként is felhasználható. 1. Bevezetés A szilícium-dioxid ásványok között az egyik legtöbbet vizsgált, de ennek ellenére nem kielégítően ismert ásvány az opál. E fajnév pontos tartalma nehezen lehatárolható, az opál igen sok változatban jelenik meg a természetben. A változatokat általában különböző kiragadott szempontok (szín, röntgen-pordiffrakciós tulajdonságok, genetika) alapján különítik el egymástól. Vizsgálataink azt mutatják, hogy a szerkezet és az ehhez kapcsolódó tulajdonságok egységes értelmezése révén, komplex vizsgálatokkal válik csak lehetővé az opálnak és változatainak megfelelő jellemzése. E jellemzésnek fontos, de nem egyedüli eleme az opál-CT típuson belül a rendezettség mértékszámaként bevezetett OR-index (Takács, 1982). Az OR-index dimenzió nélküli viszonyszám, az opál-CT röntgen-pordiffraktogramján a 2,5 A-ös reflexió magasságának és félértékszélességének hányadosa. Részletesebben lásd a 4.1 részben. Magyarországon, különösen a Tokaji-hegységben sok lelőhelyről ismertek eltérő megjelenésű és keletkezésű opálváltozatok. Kiemelt jelentőségű Telkibánya, ahol a különböző színes változatok mellett tarka színjátékú nemesopál is található. E lelőhely mintáinak vizsgálatával betekintést nyerhetünk az opál sajátos szerkezetébe, nemzetközi összehasonlításra alkalmas alapadatokat kaphatunk az opálról és végső soron lehetőség nyílik az utóvulkáni folyamatok új szempontú jellemzésére is.