Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)
A telkibányai opálváltozatok ásványtani vizsgálata (Takács József)
2. A vizsgált minták A vizsgált telkibányai minták az Ósva-völgy Kutyaszorítónak nevezett helye környékéről, riolit üregeiből származnak. A régóta ismert (Papp, 1994) színes változatok színeződése egyenletes, szabad szemmel vizsgálva áttetszőek-átlátszóak, kagylós törési felületük fényes. A zöldes, a sárga, a sárgásvörös és a fekete változatok üde, vörös színű kőzet üregeit töltik ki, míg a vörösessárga és a vörös opál kissé bontott, szürke riolitból gyűjthető. 1979 novemberének végén a Telkibányán tartott „Opál-szimpózium"-on hivatalosan bejelentették, hogy az Osva-patak egyik EK-DNY irányú mellékvölgyében nemesopált tártak fel (Almády et al., 1979). A nemesopál szemcséi is üde, vörös színű riolit üregeiből kerültek elő. 3. Az vizsgálatok adatai A következőkben, sorra véve mind a nyolc vizsgált telkibányai opálváltozatot, közöljük az egyes változatok komplex ásványtani vizsgálatának eredményeit. Az alkalmazott vizsgálati módszerek leírása másutt részletesen megtalálható (Takács, 1982). 3.1 Zöldes opál A zöldes opálnak nevezett változat színe halvány fehéresszürke, zöld árnyalattal. Polarizációs mikroszkópban 1 N-lal homogén, zöldes árnyalatú, áttetsző; + N-lal optikailag izotróp. Röntgen-pordiffraktogramján a 4,08; 4,29; 2,50 A-ös reflexiók intenzitása nagy, félértékszélességük kicsi. A2,02-2,15; 1,60-1,64; 1,42-1,45 Aközött lévő reflexiók diffúzak, intenzitásuk kicsi. A 4,08 A-ös reflexiót 100 %-nak véve a 2,50 A-ös intenzitása 23 %. OR-index=18,l. A 4,08 A-ös reflexiók félértékszélességének csökkenése következtében egy, a nagyobb Bragg-szögek irányába elhúzódó, diffúz reflexió válik láthatóvá. Elektrondiffrakciós felvételein egy adott orientációban a 4,3; 2,5; 2,1; 1,63; 1,43 A-ös intenzitásmaximumok 3 egyenértékű irányban jelentkeznek. Egy másik részleten a kijelölhető elemi cella élhosszai (5,0 illetve 8,6 Â) jó egyezést mutatnak a tridimit a o =10,06Â, illetve b 0 =17,21 A-ös rácsparamétereinek felével, de az irányok által bezárt 86-os szög már nem magyarázható tridimitként. Az elektronmikroszkópos replika képek alapján e változat másodlagos szerkezete 5-10 pm-es morfológiai elemekből áll, amelyek egy külső, sugárirányú és egy belső, orientálatlan szálakból álló részre különülnek el (1. ábra). E részek a savval történő etetéskor eltérően viselkednek, hiszen a képen a külső rész kiemelkedik a belsőhöz képest. Elektronmikroszondás vizsgálattal 0,1 %-nyi vas mutatható ki. Eloszlása inhomogén, egymással érintkező karikákban jelenik meg. Ezek a karikák a morfológiai elemek (2. ábra) külső, sugárirányú szálakból álló részével azonosíthatóak. A zöldes opál Mössbauer spektrumába] a kvadrupólus felhasadás és az izomer eltolódás értéke alapján tetraéderes koordinációjú Fe + ionok határozhatók meg (3. ábra). A minta nyomelemeiről az I. táblázat ad tájékoztatást. A termikus vizsgálat során 95 °C-on 6,0 % vizet veszített. DTA görbéjén 620 °C-nál nagy félértékszélességű endoterm csúcs figyelhető meg.
