Szakáll Sándor - Weiszburg Tamás szerk.: A telkibányai érces terület ásványai (Topographia Mineralogica Hungariae 2. Miskolc, 1994)

A telkibányai ércesedés oxidásványai (Molnár Ferenc & Szakáll Sándor)

1. A legelterjedtebb oxidásvány, a kvarc, morfológiai-szöveti sajátosságai a képződési körülményeknek megfelelően változnak. Az idiomorf apofíza kvarc a hidrotermás oldatok felforrása során képződött. A telérkitöltő kvarc különböző szövetű típusai egymástól eltérő hőmérsékleten képződtek. 2. A kalcedon, a jáspis és az opálváltozatok előfordulása elsősorban az ércesedés peremi zónáira jellemző. Az opál különböző színváltozatai mellett az opál-CT szerkezeti típust is azonosítottuk. A kalcedon gyakran alkot kalcit és aragonit utáni pszeudomorfózákat. A tridimit az ércesedés peremi területein előforduló riolit hólyagüregeinek gyakori ásványa. 3. Ahematit és a goethit, továbbá a Mn-oxidok leggyakrabban másodlagos keletkezésűek. A lelőhelyet nézve új ásványként azonosítottuk a ranciéit-típusú Mn-oxidokat és a kriptomelánt. A vizsgálatok során a telérkvarchoz kötődve a rutil, továbbá a másodlagos keletkezésű jarosittal társulva a gibbsit előfordulása is bizonyítást nyert. 4. Nem tudtuk viszont bizonyítani a sok szerző által említett antimon-oxidok meglétét. 1. Bevezetés A telkibányai ércesedés területén a legelterjedtebb oxidásványok a különböző SÍO2változatok. A kvarc-, továbbá a kalcedon- és az opálváltozatok előfordulásáról már a korábbi munkák is megemlékeztek (Tóth 1882; Scherf, 1950-1954; Székyné Fux, 1970). Telkibánya szintén ismert, mint a nemesopál, a tűzopál, a viaszopál és az ún. mézopál hazai lelőhelye (Takács, 1982; Gyarmati et al., 1986; Takács, 1994; Papp, 1994). A Si02-ásványok mellett egyéb oxidásvány csak szórványosan ismert az ércesedés területén. Székyné Fux (1970) a hematit és a goethit előfordulását említi. Ezen ásványok főként az ércesedés oxidációs zónájában előforduló „vasokker", limonit és egyéb másodlagos kiválások alkotói. Pollner (1948) Mn-oxidokat írt le a Hasdát-völgy pirites zónáiból. A jelenlegi dolgozat célkitűzése az, hogy az eddigi ismereteket új adatokkal kiegészítve, a telkibányai ércesedés oxidásványait rendszerezve ismertesse és azok, de elsősorban a kvarcváltozatok genetikáját megvilágítsa. 2. Az alkalmazott vizsgálati módszerek Az Si02-változatok morfológiai jellemzése makroszkópos és binokuláris mikroszkópos megfigyelések mellett a jól fejlett kristályokon végzett egykörös reflexiós goniométeres mérések segítségével történt. A tömeges kvarckiválások szöveti megfigyelését polarizációs mikroszkópban, a telérek, erezések csapásirányára merőlegesen készített metszeteken végeztük. Az ikresedési típusokat az idiomorf kristályok bázismetszeteinek hidrogénfluoridos etetésével határoztuk meg. A kvarcváltozatok genetikáját (anyaoldataiknak hőmérsékleti, összetételi, koncentráció- és fázisviszonyait)