Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)
Wolf Mária: Régészeti adatok Miskolc középkori történetéhez
ban került be a Herman Ottó Múzeumba, a Szirma-Sóskásról származó urna azonban ebben sem található. Valószínű, hogy az urna még a leletbejelentést megelőzően elkallódhatott, és az ásatást végző Kemenczei Tibor és Végh Katalin nem is látta azt. Az ásatási munkálatok előrehaladtával minden valószínűség szerint egyre jobban kételkedtek az urna létében, mert az 1965-os ásatási napló elején megjegyzik, hogy „szláv urnasírokat továbbra sem találtunk". A IX. szelvény házából előkerült, császárkorinak beleltározott leletek között azonban sikerült egy olyan edényt találnunk, amelyet az analógiák alapján VI-VH. századi szláv urnasírként határozhatunk meg (20. kép). Edény. Barnásszürke, szemcsés homokkal soványított, rosszul iszapolt, vastag falú, kézzel formált Pereme egyenes, oldalán függőleges besimítások nyoma. M: 21 cm, Szá: 12 cm, Fá: 10 cm. VI-VH. sz. Ltsz. 6628.647. Valószínűleg hasonló urna töredéke lehetett a szelvényben előkerült edénytöredék is (21. kép). Edénytöredék. Szürke, homokkal, kaviccsal soványított, rosszul iszapolt, durva anyagú, vastag falú, kézzel formált. M: 10,5 cm, Fá: 11 cm. VI-VH. sz. Ltsz. 6628.1029. Ismeretes, hogy Miskolc környékén, a Sajó és Bódva völgyében igen sok szláv eredetű helynév van. Sokukról nem lehet eldönteni, hogy a honfoglalás előtt vagy azt követően itt élt szlávság emlékét őrizte-e meg számunkra. A közelmúltig azonban a helyneveken kívül más, a szlávokra utaló emlékanyag nem került elő erről a vidékről. Éppen ezért nagy jelentőségűnek tartjuk a Szirma-Sóskáson talált urnasírt, segítségével lassan talán sikerül a helyneveket adó szláv népesség régészeti nyomára bukkannunk, Az urnasír jelentőségét tovább fokozza, hogy közelében, a mintegy 6 km távolságra lévő Sajóiád határában, Kemej elpusztult középkori falu helyén folytatott szondázó jellegű ásatásunk során magunk is LX. századi szlávnak tartott viseleti tárgyat találtunk. Szirma határából egy másik középkori településen talált leletanyag is került a Herman Ottó Múzeumba. 73 A Koromháza dűlőben XTV-XV. századi cseréptöredékeket gyűjtöttek, amelyek feltehetően az egykori Koromháza falu emlékei lehetnek. Koromházát 1443-ban és 1467-ben említi oklevél. 4 A település nevéből következtethetően, és az itt előkerült, egyelőre csekély régészeti leletanyag alapján is késő középkori eredetű falu lehetett. A Szirma-Sóskáson feltárt Árpád-kori településtől körülbelül 4-4,5 km-re D-re a Kistokaj és Sajópetri közötti út jobb oldalán, a „Kistokaj" táblától 1500 m-re egy kisebb homokdombon az alkalmi homokbányászat egy másik Árpád-kori települést bolygatott meg. A lelőhely mintegy 150x150 méteres kiterjedésű, a homokbányászás által keletkezett metszetfalban gödrök foltját lehetett megfigyelni. 6 Az innen előkerült leletek egy Árpád-kori, egyelőre oklevelekkel nem azonosítható kis településtől tanúskodnak (22. kép). Peremtöredék. Szürke, szemcsés homokkal soványított jól iszapolt erősen kihajlo, tagolt Vállán bekarcolt vonal fölött elnyújtott körömbenyomásos díszítés. Átm: 8,55 cm. XIII. sz. Ltsz. 83.382. Peremtöredék. Barnásszürke, szemcsés homokkal soványított jól iszapolt enyhén kihajlo peremű fazék töredéke. Vállán többsoros hornyolat között bevagdalt díszítés. Átm: 13,7 cm. XIII. sz. Ltsz. 83.38.1. Oldaltöredék. Kívül vörös, belül szürke, szemcsés homokkal soványított málékony anyagú. Vállán elhúzott körömbenyomásos díszítés. Átm: 82 cm. XIII. sz. Ltsz. 83.38.10. Fenéktöredék. Szürke, szemcsés homokkal soványított jól iszapolt jól kiégetett körbefutó hornyolatok díszítik. Átm: 10,4 cm. XHL sz. Ltsz. 83.3824. Bográcstöredék. Szürkésvörös, apró kaviccsal soványított, durva anyagú, érdes felületű, peremén átfúrt lyukakkal Átm: 6 cm. Árpád-kor. Ltsz. 83.38.8. Végignézve a nagy Miskolc területén előkerült középkori leleteket megállapíthatjuk, hogy kihasználva az előnyös földrajzi fekvést a hegyvidék és az alföld találkozási pontját a sok bővizű folyót patakot az Árpádkor folyamán ez a vidék sűrűn betelepült Több korábban önálló, ma már Miskolchoz tartozó település (Felsőzsolca, Szirma, Tapolca, Diósgyőr) Árpád-kori eredetét oklevelek bizonyítják, néhányuk esetében azonban az előkerült régészeti leletanyag az okleveles említésnél korábbra teszi a falu keletkezését. A fentebb ismer71 Az edényre M. Rejholcová, a nyitrai Régészeti Intézet munkatársa hívta fel a figyelmemet. Segítségét ezúton is köszönöm. Hasonló edényt találtak Dunaradványban (Radvani nad Dunajom) Z Cilinska, 1970.61.3. kép 6. 72 WolfM., 1988.8. kép 6, 194. 73 HOM Régészeti Gyűjteménye, ltsz. 58.66.1-3. 74 CsánkiD., 1890.1.174. 75 Szabói, 1966.42. 76 HOM Régészeti Adattára 1641-82,HOMRégészetiGvűjteménye,ltsz.83.38.1-25.
