Rémiás Tibor szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai II. Régészeti tanulmányok Miskolc korai történetéből (Miskolc, 1992)

B. Hellebrandt Magdolna: Miskolc kelta kora

A ni. ház sok adatát nem lehetett megfigyelni, de „valószínűleg szintén szegletes'*, írta az ásató, s leletanyaga alapján, mint már láttuk, kétségtlenül kelta. Az V. szelvény K-Ny irányban 68 cm-t lejt nyugat felé, É-D irányban a szintkülönbség 83 cm, lejt dél felé. Az V. szelvény leleteit lásd: VII. ábra 7., 9-15.; VTH. ábra; 3. tábla 1-5.; 6. tábla 2. A VI. szelvény hossza 5 méter, szélessége is ugyanannyi Az északi sarkában 38 cm mélységben volt a szálkő. A humusz a D-Ny-i fal mellett (a falban is folytatódott), 120 cm átmérőjű félkörös területen 48 cm mélységben - Párducz naplója szerint - sok égett búzaszemet találtak, s ugyanitt, a szemek között vas véső volt. A búzahalomtól délre egy va tű volt két darabra törve, körülbelül 60 cm mélyen. A D-Ny-i fal mellett szabályos szegletes mélyedés része került napfényre, melynek északi végében 55x70 cm átmérőjű gödör volt, mélysége 105 cm. Az ásató régész lehetségesnek tartotta, hogy a szegletesnek látszó alap házalap, s akkor a gödör lehet cölöplyuk. A „ház"-on belül 63 cm mélyen vas tű és 47 cm mélyen 17x25 cm nagyságú helyi idegen kő volt A továbbiakban még vas tűt találtak 58 cm mélységben, és 36 cm mélységben őrlőkő töredéke került elő. A „ház" miatt szükséges volt a rábontás, ezért felcsákányozták az altalajt, akkor figyelték meg, hogy a sziklarögök között is voltak cserepek, de ezek kora vaskoriak. Feltártak egy 7,5x7,5 cm nagyságú, szabályosan átégett tűzpadot 54 cm mélységben, jó megtartású, csak a déli vége sérült Innen csak kora vaskori cserepek kerültek ki, az ásató ezt külön csomagolta VI. számú tűzhely megnevezéssel. Párducz Mihály lehetségesnek tartotta, hogy a tűzhely és az objektum a búzás folttal és eszközeivel egykorú, s e fölött található a La Téne anyaggal kevert szint A VL szelvény D-Ny-i falára 5x2,5 méteres rábontást végeztek. 30 cm-ig, az 1. és 2. ásónyom aljáig kevés cserép volt ettól mélyebben több. 55 cm-re egy vas pánt töredéke került elő, 65 cm-re pedig vassalak. A bővítésben meg tudtak figyelni egy mélyített házalaprajzszerű részt melyhez a tűzhely is tartozott és amelyből a korai halls tat ti cserepek kerültek elő, egy éles vonal dél felől Ny-K-i irányban lemetszi. A metszésvonal mentén a felület 10 cm-rel mélyebb. Valóban utólagos metszéssel számolhatunk, bizonyítja a szelvény déli részében talált keltának látszó, vízszintes peremű cseréptöredékek csoportja, melyek agyag veder részei, valamint egy vas pajzsdudor. E tárgyakat pontosan nem lehetett azonosítani a meglévő anyaggal, illetve a pajzsdudor nincs közöttük. A VI. szelvény mállott sziklás alapját is feltárták. A sziklák közül cseréptöredékek kerültek elő (DL ábra 1-18.; X. ábra 11.; 1. tábla 4-6.; 2. tábla). Az V. szelvény szomszédságában a fű színesebb, zöldebb sávja egy 5,40 méteres sugár kör alakú foltot rajzok ki Feltárását oly módon kezdték meg, hogy a fő égtájak irányában négy körcikkre osztották a felületet, s a körcikkek feltárását ásónyomonként végezték. Az E-K pontok közötti területet bontották ki, ahol 10-20 cm mélységben kőüllőt, vas kapcsot, edényhalmot, illetve töredékeket találtak, melyek lehet hogy egy edény részei Cserép állatalak töredéke került még elő itt talán fej. A Ny-ÉNy-i pontok közötti cikkből került elő egy ferdén bordázott kettőskúp alakú gyöngy, s egy paticsréteg, mely a fal alá nyúlik, lehetséges, hogy tűzhely volt. A D-DK-i szeletben egy vas pálcika és egy jól megmunkált kődiszkosz került elő. A paticsréteg 25 cm vastag. A D-DK-i negyed közepe táján egy kis vas karika és egy 1,6 cm széles vas lemezből készült pánt került elő. A VII. szelvény 4x5 méteres. Termő- és kultúrréteg itt nem volt csak gyér fű a sziklára tapadva. A VIII. szelvény 5x5 méteres. Az első ásónyomban pár jellegtelen kerámiatöredék volt a második ásónyomban már több került elő. A harmadik és negyedik ásónyomban egy La Téne hombár töredékeit találták a szelvény nyugati részében. Lebontották a VL és VDX szelvények közti padkát, illetve tanufalat, melynek szélessége 50 cm volt A szelvény altalajának kövei között csak hallstattkori cserepeket találtak Az altalaj sziklás részén majdnem K-Ny-i irányban egyenes törésvonal fut DNy felé fordulva a szelvény határán túl is. A szelvény déli sarkához közel 30x20 cm átmérőjű gödör hatolt be az altalaj kövei közé. Mélysége 68+38 cm, azaz 103 cm (1. tábla 2-3.; X. ábra 1-10.; XL ábra 1-3.). AIX. szelvény mérete 5x5 méter, Lengyel Irina tárta feL 38 cm mélyen tűzhelyre utaló faszénmaradványok és kevés átégett agyag volt eredeti helyzetben. Felette és körülötte köveket cserepeket és csontokat találtak. A szelvényben egy szinten a sárga agyagos föld, a fekete föld és az erősen vöröses föld is megfigyelhető. 15 cm mélységig voltak korongolt cserepek, lejjebb csak durva darabok. A felület ÉK-i sarkában fekvő köveket felvették a fekete földréteggel együtt, s alatta az a sárgásvörös agyagréteg folytatódott amit már megfigyeltek a szelvényben. A X. szelvény 10 méter átmérőjű. Egy átfúrt kőbalta felét találták a szelvény bontásakor hallstattkori cserepekkel együtt 26 cm mélységben. A balta fölött csatorna húzódott, melyet 310 cm hosszan tudtak követni, szélessége 10-25 cm között váltakozott Tovább nem folytatódott s az a vélemény alakult ki munka közben, hogy a szikla elmállása során keletkezett természetes úton. A csatornától északra 16 cm mélyen a sziklarepedésben egy ezüst tetradrachmát találtak (XIII. ábra). Meg tudták figyelni az ásatok, hogy felül volt a hallstatti, alul pedig a korongolt és hallstatti kerámia, tehát kevert, bolygatott a réteg. 35 cm mélyen háromélű bronz nyílhegy került elő. Találtak még egy gömbölyű ütőkövet A szelvény Ny-ENy-i szélének köze-