Csorba Csaba szerk.: Miskolc város történetének dokumentumai I. Miskolc város tanácsülési jegyzőkönyve 1569-1600 (Miskolc, 1990)
A városkönyv szövege (mai helyesírás szerint) Közreadja: Tóth Péter
151. (57/3) Másodszor tött tilalmat (a) Miskolcon lakozandó Lőrinc deák, száztíz forintig. 152. (57/4) Január 22. napján Geczmon Boldizsár, (aki) krakkói, tiltja minden marháját Kazay Györgynek, hatszáz forintig (a) posztó áráért, midenféle marháját, borát, házát és szőlőjét. Ezután következik az boroszlói polgár tilalma. 74 153. (57/5) Negyedszer tiltotta (a) kassai Molnár Péter az Kazay György marháját, 60 forintig. 154. (57/6) Ötödször tiltja az Kazay György marháját (a) krakkói Gaspar Guttetter, ötszázhuszonhárom lengyel forintig. 155. (57/7) Hatodszor teszen tilalmat az Kassán lakozandó Szabó György az Kazay György marhája felől százhuszonnyolc forintig és nyolcvan pénzig. 156. (57/8) Mindezek ellen tesznek tilalmat az Kazay György öccsei, János deák, az öccsei képében is, másfél ezer forintig, mint ősiktől maradt jószágot hogy senki az bátyjuk adósságáért el ne böcsülje. 157. (57/9) Az krakkói (fér)fi, Hauzer Márton teszen tilalmat az Kazay György marhája felől kétszázhetvenkét forintig és tíz pénzig. 158. (58/4) 1579. Varga Demeter bíróságában, február 1-én Bornemissza András, Gergely deák, Bálint deák és Nagy Pál, András deák szolgája lettének kezesek András deákért, ily okkal, hogy ha valahol András deák adósságáért miskolci embert megbántanának vagy Budán, vagy Hatvanban, avagy akárhol, ők készek lesznek eligazítani és megfizetni. 159. (59/1) (az) 1579. esztendőben, Böjtelő havának (februárnak) 3. napján az krakkói polgárnak, Guttetter Gáspárnak hagytunk harmad esztendő napot (=1 évet és három napot), hogy minden igazságával előálljon, és törvényt teszünk néki. 160. (59/3) (Az) 1579. esztendőben, 3. napján Böjtelő hónak (februárnak) jöve mielőnkben, felperes lévén, Borsos Pál (és) alperes lévén, Hatvani Miklósné Dorkó asszony. Borsos Pál vállá az ő gyermekének Lőrinc deákot tutorul, mint idegen tutort, (s) felelni akarának az gyermek képében Hatvani Miklósnéhoz. Az asszony meg nem hallá feleletüket ezen okkal, hogy az gyermek őnéki vére tagja volna, az anyjával mind egy (testvér) volna, az tutorságot ő maga kívánná, hogy ez gyermeknek és jószágának gondját viseli, és az mi az ő magáé volna is, halála ha történik, őnéki vallja, az gyermeknek (azt), az mi marhájában megmarad. Ezen ő kért ki küldök (?), azért törvény szerént az asszonynak ítéltük az tutorságot. 75 161. (59/4) (Az) 1579. esztendőben, Varga Demeter bíróságában az egész tanács így végezte, hogy (ha) valaki örökséget megellenez, tehát az főbírónak egy pint bort vigyen és azzal tegyen bizonyságot. 162. (59/5) Magyar Kelemen vött egy zsellérházat az Újszeren Dóra Orbántól 14 forintért (és) 50 dénárért, kit mindönöstül megfizetett, és mielőttünk az Dóra Orbán fia, Dóra Antal (erről) vallást tött. 163. (60/1) Szász Imre az mit hagyott volt az ő atyafiainak, abból mindeneket megelégít, Varga Demeter bíróságában. 164. (60/2) (Az) 1579. esztendőben, április 23. napján voltak jelen ilyen személyek: Varga Demeter főbíró, Zabari Demeter, Tejfeles Gergely, Borbély Mihály, Szabó Máté, Péter kovács, Bányai Péter, Bodgál Pál, Nyírő Máté, Szabó János, Nyírő Szabó Boldizsár, Borbély Mihály, és nemes személyek: Ötvös János, Bakos Balázs, Szentgyörgyi János, Czikó István, Szentmiklósi Domonkos, Balázs deák. Élőnkben jővén az mészárosok, ilyen kévánságot tőnek, hogy szabad ne lenne az külső mészárosoknak különben az húst behozni, hanem csak sokadalom nap. Azért mi az mi városunk törvényét nem akarjuk rontani, hanem töttünk ilyen végezést, hogy az mint régenten volt, most is az szerént, mikor sokadalmak lesznek, egy héttel elébb szabad legyen behozni az húst és mindent, szabad kivinni is, az sokadalom után is egy héttel szabad. 76
