Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÖRTÉNETI FORRÁSOK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - FILEP ANTAL: Néprajzi irodalmunk szenesházának történeti előzményei Adalékok kora újkori lakáskultúránkhoz

az épület hátsó falának áttörésével a szomszéd udvar felé kiugratott konyhai sütőkemencét, amilyeneket Papp László ásatásaiból már akkor ismertek, Bátky prekoncepciójának nyomása alatt - ha úgy tetszik: „félrevezetése" miatt - a passzív közlésen túl nem tulajdonított igazában kellő jelentőséget saját maga fontos - ma már aligha pótolható - észlelésének.

6 Bátky Zsigmond és a munkatársi köre a nemzetközi kapcsolatokat következetesen a belső Balkán világának hagyományaihoz igyekeztek kötni. Ebbe a koncepcióba jól illett, hogy a horvát, bosnyák, szerb szomszédság kuéa (ejtsd: kutya) 'ház'jelentésű szavát megtalálta Bátky a Magyar oklevél-szótár anyagában. Kutya, kutyácska alakokban külön címszavakban örökítették reánk nyelvtörténeti forrásaink. Az előbbinek 'tugurium', 'gurgustium'; 'hirtenhaus', 'bauernhütte' [Sic! Kis kezdőbetűvel.] értelmezést adták. Ezt 1493-ból adatolhatták. Példamondatként idézte a gyűjtemény: „Ad

locum w/go kuthva " [Forrása a MOL. D.36997. oklevele.] Második alakváltozatnak 'casula', 'gurgustiolum', 'tuguriolum', 'gurgustium', 'bauernhüttlein' [Sic! Kis kezdőbetűvel.] jelentést tulajdonítottak. 1597-ből közölhette a szótár az eligazító példamondatot: ,,Zalma hazachkaya awagy kwtyachkaya (OL. UC. 12/42)"/ Mindehhez meg kell jegyezni, előfordulhat, hogy az oklevél-szótár frissen betelepültektől kölcsönzött neologizmust tükröz, vagy az egykori magyar nyelvterület peremjelenségeként értelmezhetjük ezt a nyelvi adalékot. A magyar háztörténet korai szakaszára aligha volna helyes, ha ezekből a szótörténeti adalékokból messzemenő következtetéseket vonnánk le, pláne korlátlanul általánosítanánk. Bátky Zsigmond és lelkes követői az emlékanyag tipológiai rendszerezésében és a fejlődéstörténet rekonstrukciójában nagy jelentőséget tulajdonítottak a 20. század elején, a néprajz- és a nyelvjáráskutatás során a szlavóniai magyarok körében és Dél-Baranya magyar népénél szórványosan megtalált szenesház terminus technikusnak. Bátky Zsigmond ezt tanújelenségnek tekintette, ami szerinte a fejlődésnek azt a fázisát idézte tárgyi valóságában, nyelvi jelenségében, amikor a feltételezése szerinti, csak nyílt tűzhellyel épített lakóházba a kemencét befogadták volna. Magát a szenesház kifejezést is sajátos jelző motívumnak vélte Bátky. A dél-dunántúli háztípus legjellegzetesebb egységeként jellemezte, láttatta, amit a magyar nyelvterület más házvidékeitől elkülönítő tárgyként, nyelvi elemként értékelt. (Pedig tárgyi valójában aligha lehet elkülöníteni az egykor országosan ismert, utóbb csak a nyugat- és a közép-dunántúli füstöskonyháktól.) A szenesházban szintén a Balkánhoz kapcsoló elemet vélt meghatározni. Fontosnak tartotta, hogy mint kemencés helyiséggel alaposan foglalkozzék. Sajátságos módon a nemzetközi párhuzamokat e téren is csak a szlovéniai Alpok és a Balkán szerbiai, boszniai térsége között kereste. 6 Gunda 1936. 188. (20. és 21. ábra fényképe Kisszentmártonból), valamint 203. (27. ábra ill. b alaprajzi és metszeti sematikus rajza.) A teljes irodalom elemzése nyomán foglaltam úgy állást, hogy a térség építőhagyományában a középmagyar háztípus legarchaikusabb változatát kell felismernünk a helyi emlékanyagban! Vö. Filep 1977. 7 Szamota-Zolnai 1902-1906. 561. hasáb. Megjegyzendő, hogy Szenczi Molnár Albert klasszikus 1604-ben megjelentetett szótára a „Gurgustiolum" [Sic! Hosszú ü] magyar jelentését ,JCunnyoczka, kutyaczka" szavakkal adta vissza. A „Gurgústilum" [Sic! Hosszú ú!] megfelelőjét „Haylec, kutyaczka" szavakban határozta meg. A ., tuguriolum " magyar szópárja szerinte Kalibaczka, Kutyaczka "; a ,. Tugúrium " latin szóhoz a „Haylok. kutya, kunnyo" szavakat rendelte. Szenczi Molnár 1604. Tekintettel, hogy a hajlok szőlőbeli hevenyészettebb épületeket jelöl számos vidékünkön, a kalibácska, és a gunyhó sem tekinthetők állandó lakóépítményeknek. A kutya és a kutyácska sem valószínű, hogy a mindennapok családi lakó helyisége lehetett volna. Szenczi Molnár szülőföldje környékére is bőven jutottak horvát menekülők (pl. Horvátguráb). A szót akár gyermekkorától ismerhette. 446