Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

TÖRTÉNETI FORRÁSOK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - FILEP ANTAL: Néprajzi irodalmunk szenesházának történeti előzményei Adalékok kora újkori lakáskultúránkhoz

Legfeljebb Viktor Geramb Rauchstube kutatásaira utalt.

8 Ez azért különösen sajátságos, mert Bruno Schier monográfiája akkor már közkézen forgott. Mondhatni Németországtól Európa legtávolabbi keleti régiójáig a kemencés házat új dimenzióba helyezve láttatta, és kimerítően tárgyalta. Történeti fejlődésének útját nyelvtörténeti adalékok elemzésével úgy vázolta fel, hogy arra a későbbi ásatások csak megerősítő adalékokat kínálhattak.

9 Természetesen behatóan foglalkozott azzal is, hogy a Dél-Dunántúl népi lakóháza utóbb kiegészült külső fűtésű kályhás lakóhelyiséggel is. Noha Bátky már Bács-Bodrog megyei régészeti leletekből ismerte a szomszédos táj korai kályhaleleteit, mégis a dél-dunántúli területen csak kései elterjedést feltételezett. Ez azért sajátos, mert a vizsgálatában érintett térség közvetlen szomszédságában, a Zomborban működő múzeumi kutatók már 1903 körül találtak középkori kályhaelemeket, és ezeket közzé is tették. Bátky ezeket a leleteket 1904-ben már ismertette. így tisztában volt azzal, hogy a tágabb szomszédságban a középkor végétől a falusi lakosság használatában számolni kell a kályhaelemekből rakott kívülfűtős kemencékkel.

1

0 Sőt a Szekszárdon levéltári munkát is végző, de a néprajzban, a muzeológiában kiváló eredménnyel tevékenykedő néprajzi kutató, Kovách Aladár a zombori lelet közzététele után nagyszerű fényképekkel dokumentálta, hogy a szekszárdi szőlőbeli hajlékokban lényegében azonos típusú külsőfűtésű kályhák állnak recens használatban. Mégis Bátky is és követői is viszonylag kései fázisban számoltak a kályhafűtés dél-dunántúli elterjedésével. Bátky népi építkezési összefoglalójának megjelenése után nem sokkal a Tolna megyei Ete feltárása is fogódzót kínált más megközelítéshez." Csalog József ásatása kétségessé tette, hogy a dél-dunántúli háztípus - ha létezett egyáltalában - magában foglalhatta volna Tolna megyét. Bátky aligha számolt azzal, hogy a középkori/Mohács előtti Magyarország legfejlettebb térsége volt Szerém, Verőce, Bács-Bodrog, Tolna és Baranya. Nem hiába járta a tájékozott, világlátott emberről a szólás: „bejárta Tolnát, Baranyát." A térségben a reformáció előtt is európai rangú személyiségeket indító mezővárosi, kolostori iskolák, szellemi központok működtek, amilyen például Laskó volt. A török hódoltság bekövetkezése után a reformáció helvét, lutheri és erdélyi hátterű unitárius irányzatai virágoztak. Laskó, Vörösmart, Csúza, Sepse, Nagyharsány, Pécs stb. szellemi műhelyeit a mezővárosok polgárai és a szűkebb szomszédság gazdái tartották fenn. Különösen meglepőnek tarthatjuk, hogy bár a Magyar oklevél-szótárt a kuca kérdésével kapcsolatosan alaposan használta Bátky, mégsem vette észre (elhallgatta?/tudatosan átsiklott rajta?), hogy a szótár anyaga becses adalékokat tartalmaz a szenesházxa vonatkozóan is. 1584-től 1634-ig tártak adalékokat a kutatók az olvasók elé.

1

2 Oklevél-szótárunk adalékai is szélesebb körű elterjedést sejtetnek. Különösképpen felhívják a figyelmet arra, hogy a szenesházat egykor egyáltalában nem csak a népélet keretei között használták. Nem is tekinthető e szavunk szűkebb értelmében véve igazán tájnyelvi szónak. Az egy8 Geramb 1926. 9 Schier 1932. Értékeléséhez Bedal 1993. 10 Bátky 1904. Utóbb ezeknek a zombori múzeumi őrizetbe került leleteknek a rajzát közölte szintézisfejezetében is. Bátky é. n. [1933]b. 298. 11 Csalogovits (1937-től Csalog) József 1935-ben közölte K. Könczöl János szemeskályhája fényképét. A kép a Decshez tartozó szőlőhegyi tanyán készült. Csalogovits 1935. 7, továbbá Csalogovits 1937. 321-323. 12 Szamota-Zolnai 1902-1906. 911. hasáb. A szótár mellőzte a nyelvi adatok földrajzi adatait. Egyetlen kivétellel valamennyit megtaláltam, azonosíthattam. Messze nem korlátozódnak arra a szűk térségre, amit a 20. század eleji néprajzi, nyelvjárás-kutatási adalékok alapján várhatnánk. Adalékaim időben jóval megelőzik Szamota-Zolnai adatait. 447