Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
TÖRTÉNETI FORRÁSOK NÉPRAJZI ÉRTELMEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI - KISBÁN ESZTER: Rácz Zsuzsanna könyvecskéje korabeli körképben
Szakácskönyv - hogy a Kromplit meg ne vessék A szerző nem nevezi így, de második füzete szakácskönyv, mind a 73 oldalán teljes egészében. Ezt ismét kereken, 100 pontban, recepttel szerkesztette meg. Köztük van az előzőleg felsoroltak leírása is. Ezt a munkát korábban nem ígérte, 1818-ban így indokolta: „Második része a Búza szükségben felsegéllö Jegyzésimnek, Melyben - Mivel az első részben a Krompli vagy Földialmából készíteni szokott ételeknek csak a neveikről tettem emlékezetet, így gondolkodván: aki azon Eledeleknek nemeit tudja, vagy velek élni szokott, elégségesnek ítéltem csak a Neveiket említeni a Gazdagoknak, hogy a Kromplit meg ne vessék, mert azokban is lehet az Isten áldását használni (a szegényebbeket nem akarván a cifrább és több időveszteséggel, sőt költségekkel is megesni szokott Tortátákra és Cvájpahokra, kivált szükség idején tanítani). De midőn minden Rendben helyeztetett Érdemes Olvasóktól azok elkészíttetések Módjainak kimagyarázásra megkérettettem, ebben is kedves Hazámban hogy Útmutató Segéd lehessek, sem Fáradságomnak, sem újra tejendő Költségimnek nem kedvezvén, azon Módokat is kinyomtattattam, és Közhaszonra kioszttattam." 3 6 Akinek krumpli volt a kertjében, pincéjében, az biztosan evett is belőle. Sajnos sem itt, sem másutt nem árulja el, melyik ételt készíti is ő maga vagy ismerősei, olykor vagy rendszeresen, mit próbált ki a könyv kedvéért, mit talált ki maga a hazai étkezési szokásokhoz illesztve. Nem árulja el, lát-e már parasztházakban is krumplis ételt és milyeneket a környéken. És azt sem, hogy milyen könyvekből, honnan gyűjtött recepteket. A receptekben általános alanyt használ, többnyire többes számban, olykor egyes számú igével. Itt-ott szól egyes szám első személyben, ez szövegösszefüggésenként mutathat arra, hogy saját tapasztalatról beszél, akár szokatlan ételeknél is (mint „Sokkal jobban javaslom" a (10.), barna krumplilisztről szóló receptben). Szövege világos és gördülékeny, különösen elemében van, amikor használatos hazai ételekhez hasonlítva mutathat valamit be. Cz. I. szövege is nagyon jó, de szoros fordítás, legalább is többnyire. Kiismeri magát a tárgykör nyelvében, de átjön az alkotó íráshoz szokott férfiú szófűzése. Zsuzsanna asszony viszont úgy szólal meg, mintha a konyhájában valakihez beszélne. Nem fogom valamennyi receptet ismertetni. Mutatóban annyit, ami megerősíti, hogy volt szakirodalmi mintája a rendszerezéshez, a lehetőségek (és a szükség esetére erőltetett lehetőségek) skálájához egyaránt. A külhoni szomszédságban nyugaton már nemigen volt szükség ilyen részletes tárgyalásra ebben az időben; kialakult lassan már vidéken is, hogyan főzzenek burgonyával szokásos körülményeik közepette. Rácz Zsuzsanna többi ételéről sokat felvillant rövidebb első Jegyzése. Mindkettőben feltűnő, hogy a cseheknek tulajdonított ételeket is ismert. A tartalomjegyzék rövid, a besorolt ételeket a leírásoknál lehet összeszámolni. M Ó D JA I A' Krompliból készült Ételeknek E§. (később SZAKASZ). A Nyers Krompliból mellyek készülnek. [12 recept] 36 Rácz 1818. (II. füzet) I. (címlap). 479
