Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - BÁRTH JÁNOS: Kecskék és kecskepásztorok Csíkszentgyörgyön
havasok területére. 1864 elején Karácson István menaságújfalusi lakos Todor András szentgyörgyi lakossal társulva a csíkszentgyörgyi „nemes megye akarattya és engedelme ellen Bolondosban, a közerdőben legeltette kecskéit. " Karácson István 19, Todor András 32 kecske illegális havasi legeltetésével okozott kárt az egyházközségnek. 7 A kászoniak lesődi behatolásai évszázadokon át bolygatták Csíkszentgyörgy megyéjének közéletét. 1800 augusztusában a kiküldött szentgyörgyi határbírák 45 kászonaltizi kecskét foglaltak le Lesőd havaséi ban, amelyeket utána pénzért válthattak ki a kászoni atyafiak. 8 1845. május 26-án ugyancsak kászoni kecskéket próbáltak behajtani a faluba a csíkszentgyörgyi megye „személyessei" a Demeter vésze nevezetű havasi erdőből. A 46 kecske behajtása, a román pásztorok ellenállása miatt ütközetnek is beillő veszekedésbe torkollott. 9 Csíkszentgyörgy „megyéje" igyekezett radikálisan befolyásolni a kecsketartás mértékét 1858-ban, amikor az alábbi határozattal elrendelte, hogy egy-egy rászoruló háztartás maximum két anyakecskét tarthat, amelyeket a nyomási legelőn, a hazajáró tehéncsordával együtt legeltethet: „Folyó, 1858-dik év november 19-ik napján ... nemes Szent György megyéje ... teljes gyűlést tart\'án, holis előfordulván az, hog' a 'Szent Györg és Bánkfalva közönsége által használt, úg nevezett mege erdein a'ketskék által, az élőfák levágatván azok élelmére, mily károson és pusztítólag használtatnak a 'ki adott, erdőtörvény ellenére, ezen erdő pusztításnak a 'két közönség véget vető szándékból meghatározó azt, először, hogy senkinek a kéi közönségbeliek közül két fejős ketskénél többet tartani szabad nem lészen, azt is tsak olyanoknak, kik tejhaszon tekintetéből fejős tehenet szegénységük miatt nem tarthatnak. Másodszor. Azon házi szükségre megengedett két tejelő ketskét is a' ketske tartó tulajdonos csakis a' hazajáró Tehén csordába tarthassa és jártathassa. Harmadszor. Semmi szín és ürüg> alatt meg nem engedtetik, hog a' meghatározott két ketskénél többet tarthasson eg gazda 5, az az öt austriai forint és 25 krajzárok büntetése terhe alatt annyiszor a 'hányszor ezen határozat ellen cselekedni merészel, vagy pedig a' megengedett legeltetési rend ellen nyárba legeltetvén, a' téli legeltetése pedig a ketskéknek az erdőn vag erdő közt vag az erdőknek közelébe a 'fent meghatározott büntetés terhe alatt megtiltatik, minden előforduló eges esetben; ezen határozat három egmás után következő vasárnapokon hirdetessen ki a' templom előtt, hog valaki ki hágás esetibe a 'rendelés nem hallása és nem tudásával magéit ne menthesse. " I 0 A fent idézett nagy rendelkezés előtt néhány héttel, 1858. szeptember 24-én a „megye gyűlése" már megfogalmazta, hogy családonként csak két kecske tartassék és minden kecske a tehéncsordával együtt járattassék a nyomási legelőn. Ez a határozat nagyon határozottan kimondta azt is, hogy a kecskék a havasoktól távol tartassanak: „A 'folyó év Szent Mihály napjától kezdve semmiféle szín űriig alatt nem szabad senkinek az esztendő bármelyik részébeis csak eg darab ketskétis a' havas karén túl, az erdőre ki hajtani, a 'ki ezen határozat ellen vét, első esetbe öt, másodszor tíz pengő forintra büntettessék, és harmadszor a törvényszék kezébe adattassék. "" Az alcsíki falvak nyomásain, nyomáshatárain legeltetett kecskéket nyájakba, seregekbe gyűjtötték, és a legeltető közösségek kecskepásztort fogadtak melléjük. Néha a 7 CSSZM. RKGY6313. A. 183. 8 CSISZEGYÖPI. Megyeszéke jkv. (1753-1829). 146. 9 CSSZM.RKGY. 6313. A. 88v. 10 CSSZM. RKGY. 6313. B. 203. 11 CSSZM. RKGY. 6313. A. 134. - Az idézett szövegben előforduló karé szó perem jelentésére: SZT. VI. 186. 729
