Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SURÁNYI BÉLA: A rét és a legelő szerepe a 19-20. század magyar állattartásában
gyepterület fásítására van kilátás és 788 ezer hektár szántóterület gyepesítésére kerülhet sor. így talán a gyenge talajú szántóföldek visszagyepesítése segítheti a legeltetéses (természetes) állattartás térhódítását. De arról sem szabad megfeledkezni, hogy időközben megváltozott a gyepek hasznosítása iránti társadalmi igény, a legelő állat rovására. A hazai rét- és legelőterület alakulása A rét és a legelő 3 2 terhére bővült a szántóföld a 19. század második felétől, így javarészt csak az ún .feltétlen rétek és legelők maradtak meg füves területként. Az ország területéből a gyepterület részesedése 1895-ben 22,43% volt, viszont a mezőgazdasági terület több mint 30%-át adta (33,96%). 1935-ben a gyep kiterjedése már nem érte el a 20%-ot (17,6%). 1945 után különösen nagyarányú volt a rét visszaszorulása, 1980-ra alig haladta meg a 3,5%-ot, szemben a legelő 10,31%-os részesedésével, ami az állami támogatással végrehajtott telepítéseknek, felújításoknak köszönhető. 3 3 A rét és a legelő területe 1895-2003 között 3 4 (mennyiség egység: 1000 hektár) Ev Rét % Legelő % 1895 2.864,7 10,19% 3.660,9 13,02% 1895 (mai területre) 298,2 8,67% 1.267,5 13,76% 1913 2.610,9 9,24% 3.323,0 11,77% 1913 (mai területre) 662,8 7,15% 1.020,1 11,00% 1935 661,3 7,11% 983,1 10,57% 1945 638,5 6,87% 962,2 10,35% 1950 609,4 6,55% 865,3 9,30% 1960 494,7 5,31% 943,2 10,03% 1970 405,6 4,35% 875,7 9,41% 1980 333,0 3,57% 960,0 10,31% 1990 1.185,5 12,74% 2003 1.063,0 11,40% A szántó térhódítása a 19. században gyorsult föl, leginkább a rétek és a legelők rovására. A statisztikai adatokból egyértelműen nem lehet megállapítani a szántó esetében, hogy mekkora területet érintettek a folyószabályozások, a belvízrendezések, a tagosítások és a művelési ág módosulása okozta területváltozások. A 19. században a művelési ágak 35 arányának eltolódása zömmel az 1870-1880-as évekre esett, a gabonakonjunktúra idejére. A gabona iránti kereslet a termelőket ösztönözte a rétek-legelők feltörésére, amely a juhállományt érzékenyen érintette. Ez folytatódott az első világháború befejezését követő években is, 3 6 noha nem járt együtt a szántóföldi takarmánynövény termesztés művelési színvonalának javulásával. A szántóterület a kiegyezés utáni másfél évtized alatt közel 32 Gunst 1970.295-302. 33 Láng-Csete-Harnos 1983. 101-106. 34 MStA/1870-1970/(é. n.): 4-6.. Hajdú (szerk.) 1987. 73., Márkus 1992. 4., MStZsk2004. 240. 35 Kiss 1958. 8-13. 36 MStA/1870-1970/ é. n. 6-7. 711
