Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SURÁNYI DEZSŐ: A sárgabarack meghonosodása Magyarországon
a sárgabarackot, meggyet, szilvát telepítették, a sarjakat alanyként is használták. Ezt a folyamatot a 19. század második felének vasútépítési akciója 16 2 erősítette, s korszerű gyümölcskereskedelmet (benne a barackét is) eredményezett. Vasúton 1-2 nap alatt a nyári gyümölcsök eljutottak Bécsbe, Prágába. A 19. század derekától kezdve a magyar baracktermesztés története szinte egybeesett a Duna-Tisza köze sárgabarack termesztésével. Az export közel 90%,-át 16 3 ez a termőtáj adta. Ekkor alakultak a kecskeméti, a körösi, a szegedi gyümölcs-zöldség kereskedő cégek. A kecskeméti Aszódi Lipót és fia 16 4 1855-től, a Herz testvérek 16 5 1858-tól már a bécsi, berlini, boroszlói, krakkói, szentpétervári, varsói és vilnai piacokra is szállítottak. 1890-ben 16 kecskeméti kereskedő értékesítette a kecskeméti barackot (az export 61,5%-át). Hasonló volt a helyzet Nagykőrösön is. 1870-ben alapította Benedek József és fia 16 6 élelmiszer-kiviteli cégét, amely a körösi, a ceglédi és a kécskei barackot szállította külföldre. Fontos szerepet töltöttek be a termelés fejlesztésében a különböző mintakertek, a kertészeti egyesületek és a kertészeti kiállítások, versenyek is. A 19. század elején számos francia, belga, német és olasz gyümölcsfajtát - köztük sárgabarackot - hozattak be. Leibitzer 16 7 1798-ban 7 barackfajta leírását közölte. Colin m (Esterházy Miklós kismartoni udvari káplánja) gyümölcsészeti munkájában (1802) 8 sárgabarack fajtáról tett említést. Bodor Pál ]h 9 pedig kolozsvári faiskolájában szinte mindenfajta gyümölcsöt nevelt, s árjegyzékében (1812) szerepel a Nagy-féle piros oldalú Mandulabarack vagy Kajszin és a Fekete baratzk vagy Baratzkszilva is. A század derekán két irányzat küzdött egymással, a fajtagyűjtők „sokféleséget akaró koncepciója" és Entz Ferenc 17 0 „a kevés, de kipróbált fajtát" propagáló irányzata. Amíg a kor divatjának megfelelően termesztőink nagy része kedvtelésből tömegesen hozatta meg az olasz, francia és egyéb helyről származó barackfajtákat, Entz ezek közül mindössze csak a Kis korai kajszit, a Nancvt, az Angoumoist, az Ananászt és az Ambróziát ajánlotta és ismertette, viszont annál lelkesebb apostola volt a hazai őshonos fajtáknak. Tőle származik a Magyar kajszi első szabatos leírása is. Bereczki Máté 17 1 barackkal kapcsolatos tudományos, elsősorban élettani, a fagy kártételével és az alanyok jóságával kapcsolatos megfigyelései értékesek. Említésre méltó a 16. kép. Fekete kajszi. A. x dasycarpa (Surányi Dezső felv. 2007.) 162 Bende 1929. 81-87. 163 Szabó 1934. 78-83. 164 Bende 1929. 82. 165 Bende 1929. 82-83., 86. 166 Bende 1929. 84-85. 167 Leibitzer, cit. Nyujtó-Tomcsányi 1959. 18-19. 168 Colin 1802, cit. Nyujtó-Tomcsányi 1959. 18. 169 Bodor 1802, cit. Rapaics 1940. 214-217. 170 Nyujtó-Tomcsányi 1959. 18-19. 171 Bereczki. cit. Nyujtó-Surányi 1981.54. 698
