Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)
AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SURÁNYI DEZSŐ: A sárgabarack meghonosodása Magyarországon
rendkívül éles látású Csókás József 1 2 kecskeméti kertgazda neve, aki az 1870-es években számos írásában foglalkozott a sárgabarackfa életével, alanyaival és szaporításával. A 19. század végén Rudinai Molnár István" 3 a községi faiskolák létesítésével, Angyal Dezső™ pomológiai és kertészeti tanári működésével helyes irányba terelte a magyar sárgabarack termesztését. 1875-től a filoxéra pusztítása 17 5 nyomán fellendült az alföldi szőlőtermesztés s vele együtt mindkét barackfaj termesztése is. A fajták kiválogatását és a legértékesebbek törzskönyvezését az 1928-ban alakult Országos Pomológiai Bizottság 17 6 vállalta fel. A fő fajták a faiskolákban: Ambrózsia, Ananász, Blanchet, Borsi rózsa, Bréda, Hankovszky-féle rózsa, Hollandi muskotály, Kancellár, Kecskeméti korai. Késői rózsakajszi, Korai nagy barack, Korai piros, Liabaud, Magyar kajszi, Montgamet, Mund, Nagy cukorbarack, Nagyszombati, Nancy, Onossay kajszi, Óriási kései kajszi, Pirospofás és Rakovszky kajszi. Értékes nemesítő munkát végzett Hankovszky Zsigmond 17 7 Kecskeméten, nevéhez fűződik egy Rózsabarack fajta kinemesítése. Rakovszky Géza 17 8 Kocsócon (Trencsén m.) a Rakovszky kajszit választotta ki a fák közül. Magyar Gyula 17 9 a modern magyar gyümölcstermesztés egyik legalaposabb ismerője nemesítette, és jól ismerte a sárgabarack termesztési problémáit. Nem lenne teljes a sárgabarack legújabb kori történetének ismertetése, ha Korompay Gyula m (sárgabarack) táj fajta-szelekciót, Szőts Sándor 18 1 Kajszibarack-termesztés című könyvének útmutatásait, vagy Schilberszky Károlynak 18 2 a gutaütés kóroktanával kapcsolatos vizsgálatait nem említenénk. Htisz Béla m pedig kimutatta a Verticillium albo-atrum szerepét a fák pusztulásában. A felsorolás nem szakadhat meg, Nyújtó Ferenc 18 4 a nemesítésben, Klement Zoltán 18 5 pedig a gutaütés kóroktanának tisztázásában alkotott maradandót. Jelenleg a Corvinus Egyetemen és Cegléden sikerrel foglalkoznak a sárgabarack nemesítésével, a szelekcióval kiválasztott Magyar kajszi klónfajta és más fajták bélyegeken is kiadta a Magyar Posta. 18 6 172 Csókás, cit. Gesztelyi Nagy 1938. 2-41. 173 Rudinai Molnár 1908. 24-25. 174 Angyal 1926. 409-422. 175 Feyér 1970. 101-103. és Nyujtó-Surányi 1981. 53. 176 Nyujtó-Tomcsányi 1959. 19. 177 Hankovszky Zsigmond (1864-1949) szőlész-borász, nemesítő. 178 Rakovszky Géza (1845-1911) politikus. 179 Magyar Gyula (1884-1945) botanikus, gyümölcsnemesítő. 180 Korponay Gyula (1888-1975) pomológus. 181 Szőts Sándor (1900-1958) kertész. 182 Schilberszky Károly (1863-1935) botanikus, növénypatológus. 183 Husz Béla (1892-1954) botanikus, növénypatológus. 184 Nyújtó Ferenc (1922-1999) gyümölcsnemesítő. 185 Klement Zoltán (1936-2005) akadémikus, bakteorológus. 186 Magyar Bélyegek katalógusa 2010.: 1954-ben Gyümölcsök (1450. sz.), 1964-ben Magyar barackfajták (2087-2089. sz.) és 1986-ban a Gyümölcsök (3801. sz.) értékei. 699
