Tóth Arnold (szerk.): Néprajz - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Viga Gyula tiszteletére (Miskolc, 2012)

AGRÁRTÖRTÉNET - AGRÁRETNOGRÁFIA - SURÁNYI DEZSŐ: A sárgabarack meghonosodása Magyarországon

10. kép. Duna-Tisza közi barackfák - szőlők között (Nyújtó Ferenc felv. 1954, In: Nyujtó-Surányi 1981. 159.) 11. kép. Brianqoni kajszi, Armeniaca brigantiaca (Surányi Dezső felv. 2010.) 12. kép. Tengeribarack termő ága - a legkorábban meghonosodott barack (Surányi Dezső felv. 2009.) MAQADKAJS7.1C2-H jMAGYARO ' POSTA Zít terület volt — írja Kiss Ferenc,

15

9 a sívó homok kemény munkása. - Ez az 1805-i földmérések szerint 13 év alatt hat négyszögmérföldre szaporodott föl." A homokáradat egyik napról a másikra tavakat, fákat, sőt erdőket temetett el. A homok megmozdulásának egyik oka a 18. század végén bekövetkezett hétéves aszályciklus és a nagyarányú birkatartás volt. Közben feltörték a homoki ősgyepeket, kiirtották az erdőségeket, szabad teret nyitva pusztító szeleknek.

16

0 Ekkor azonban az alföldi városok hatalmas erdősítési és kertesítési munkálatokba kezdtek (1807-ben az országgyűlés is foglalkozott a futóhomok veszéllyel).

16

1 Ennek eredményeként - éppen az elhomokosodott részeken -, mint kitűnő szélfogó faféleséget, 13. kép. A legízletesebb fajtánk: Ceglédi bíborkajszi (Nyújtó Ferenc felv. 1982.) 14. kép. Magyar kajszi klónfajta - postabélyegen (repró: Suránvi Dezső, 2007.) 15. kép. Kécskei rózsa - eltűnőben (Nyújtó— Tomcsányi 1959. színes melléklet) 159 cit. Nyujtó-Tomcsányi 1959. 18. 160 Bende 1929. 25. és Szabó 1934. 5-9. 161 Surányi 2001. 386-392. 697